Terjed a járvány: egyhetes szünetet rendelhetnek el az orosz iskolákban

Egységes országos tanítási szünet bevezetését javasolta az iskolák számára az október 30. és november 7. közötti időszakra a járványhelyzet miatt az orosz egészségügyi minisztérium.

  • Eduline/MTI

Az orosz egészségügyi tárca közleménye szerint a negyedéves rendszerben oktató iskolákban - ilyen az oktatási intézmények többsége - a rendes tanítási szünet egyébként is a nevezett napokra esik. A minisztérium az oktatás felfüggesztését javasolta a hathetes ciklusokban - az öt hét oktatás - egy hét szünet rendszerben - működő iskoláknak is, ahol a pihenés időszaka az idei ütemezés szerint november 15-én kezdődne meg.

Ugyanerre az egyhetes időszakra Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán országos munkaszünetet rendelt el, lehetővé téve a régiók számára, hogy szükség esetén, a járványhelyzet helyi alakulásának megfelelően, már október 23-tól bevezessék, vagy a november 7. utáni időszakra is meghosszabbítsák a kényszerszabadságot.

Szergej Szobjanyin, Moszkva polgármestere közölte, hogy az orosz fővárosban a következő napokban "történelmi csúcsokat érhet el" az új koronavírusos fertőzések száma, ezért a munkaszünet itt már két nappal az országos leállás előtt, vagyis október 28-án megkezdődik. Az országban koronavírus-fertőzés gyanújával jelenleg 1 768 431 embert tartanak orvosi megfigyelés alatt.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.