Évről évre több ezer diák felvételizik a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokba. Lássuk, milyenek a szabályok.
Elindult a 2022-es középiskolai felvételi, az intézmények már közzé is tették felvételi tájékoztatójukat, ebben pedig nemcsak a nyolcadikosok, hanem a hat- és nyolcosztályos gimnáziumba jelentkezők is fontos információkat találhatnak.
Kell központi felvételit írni?
Ez a kiválasztott hat- vagy nyolcosztályos gimnázium felvételi tájékoztatójából derül ki - a legtöbb ilyen gimnázium azonban kötelezővé teszi a központi felvételit. Egyébként is érdemes átböngészni a tájékoztatót, hiszen abból derül ki, szerveznek-e szóbelit, kell-e központi felvételi, pontosan milyen általános iskolai jegyeket vesznek figyelembe?
Hogyan kell jelentkezni a központi felvételire?
A központi írásbeli felvételire december 3-ig lehet jelentkezni, méghozzá abban az iskolában, ahol meg szeretnétek írni a tesztet. A vizsga 2022. január 22-én lesz – ahogy a negyedik és a nyolcadikos diákoké is.
Fontos, hogy a vizsgát bármely vizsgaszervező középiskolában megírhatjátok, függetlenül attól, hogy később ott szeretnétek-e tanulni. Az Oktatási Hivatal november 16-ig teszi közzé azoknak a gimnáziumoknak, technikumoknak a jegyzékét, amelyek központi írásbeli felvételi vizsgát szerveznek.
Hogyan kell jelentkezni a középiskolákba?
A központi írásbeli vizsgára és a középiskolákba már-más időpontban és lappal kell jelentkezni, a két jelentkezés nem „váltja ki” vagy „helyettesíti” egymást. A középiskolákba 2022. február 18-ig küldhetitek el jelentkezési lapotokat. Utóbbit a hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumokban a szülő az általános iskola közreműködése nélkül is intézheti: a dokumentumokat a KIFIR elektronikus adatlapkitöltő program egyéni jelentkezők számára létrehozott felületén kell előállítani. A felvételi lap egy jelentkezési lapból (ez a választott középiskoláknak kell elküldeni) és egy tanulói adatlapból áll (melyet az Oktatási Hivatalhoz kell eljuttatni).
Mikor derülnek ki az eredmények?
2022. április 22-ig derül ki, hogy a diákok bekerültek-e a kiválasztott középiskolába.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
