Évről évre több ezer diák felvételizik a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokba. Lássuk, milyenek a szabályok.
Elindult a 2022-es középiskolai felvételi, az intézmények már közzé is tették felvételi tájékoztatójukat, ebben pedig nemcsak a nyolcadikosok, hanem a hat- és nyolcosztályos gimnáziumba jelentkezők is fontos információkat találhatnak.
Kell központi felvételit írni?
Ez a kiválasztott hat- vagy nyolcosztályos gimnázium felvételi tájékoztatójából derül ki - a legtöbb ilyen gimnázium azonban kötelezővé teszi a központi felvételit. Egyébként is érdemes átböngészni a tájékoztatót, hiszen abból derül ki, szerveznek-e szóbelit, kell-e központi felvételi, pontosan milyen általános iskolai jegyeket vesznek figyelembe?
Hogyan kell jelentkezni a központi felvételire?
A központi írásbeli felvételire december 3-ig lehet jelentkezni, méghozzá abban az iskolában, ahol meg szeretnétek írni a tesztet. A vizsga 2022. január 22-én lesz – ahogy a negyedik és a nyolcadikos diákoké is.
Fontos, hogy a vizsgát bármely vizsgaszervező középiskolában megírhatjátok, függetlenül attól, hogy később ott szeretnétek-e tanulni. Az Oktatási Hivatal november 16-ig teszi közzé azoknak a gimnáziumoknak, technikumoknak a jegyzékét, amelyek központi írásbeli felvételi vizsgát szerveznek.
Hogyan kell jelentkezni a középiskolákba?
A központi írásbeli vizsgára és a középiskolákba már-más időpontban és lappal kell jelentkezni, a két jelentkezés nem „váltja ki” vagy „helyettesíti” egymást. A középiskolákba 2022. február 18-ig küldhetitek el jelentkezési lapotokat. Utóbbit a hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumokban a szülő az általános iskola közreműködése nélkül is intézheti: a dokumentumokat a KIFIR elektronikus adatlapkitöltő program egyéni jelentkezők számára létrehozott felületén kell előállítani. A felvételi lap egy jelentkezési lapból (ez a választott középiskoláknak kell elküldeni) és egy tanulói adatlapból áll (melyet az Oktatási Hivatalhoz kell eljuttatni).
Mikor derülnek ki az eredmények?
2022. április 22-ig derül ki, hogy a diákok bekerültek-e a kiválasztott középiskolába.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
