Csak egy OECD-országban keresnek rosszabbul a tanárok, mint nálunk

Nyitottak és innovatívak a magyar tanárok, de megbecsültségük és bérük az OECD sereghajtók között van – derül ki Steklács János oktatáskutatónak az OECD adataira épülő elemzéséből, amelyet a hvg.hu vett észre.

  • Eduline

Az oktatáskutató azt írja, az OECD 2018-2020 adataiból alapján az óvodapedagógusok, az általános iskolai és a középiskolai tanárok bérénél 15 év után csak Szlovákiában kapnak kevesebbet a szintén 15 éve pályán lévő kollégáik.

A hvg.hu szemléjéből kiderül: minden más országban többet keresnek a pedagógusok. A legtöbb helyen minimum a dupláját, de egyes országokban 4-5-szörösét viszik haza. 

A pandémia előtti időkből származó adatok alapján ennek ellenére a magyar pedagógusok innovatív attitűdje jóval a 31 megkérdezett állam átlaga feletti volt, a változásra, új módszerekre, tanítási formákra való nyitottságuk szintén erősebb, mint az OECD-átlag.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.