Van olyan állami iskola, ahol nemcsak a középszintű érettségik többsége lett ötös, hanem az emelt szinten vizsgákon is kiemelkedően teljesítettek a végzősök. Bár még nem indult el a 2022-es középiskolai felvételi, a választásban ez a lista is segíthet.
Az Oktatási Hivatal felületén elérhetők a korábbi évek érettségi eredményeinek statisztikái. Az adatbázisban konkrét iskolára, településre, fenntartóra, és a vizsgák sikerének arányára szűkítve kereshettek - a táblázatban pedig az érettségizők, a bizonyítványt szerzők és a sikeres előrehozott, illetve emelt szinten teljesített vizsgák számát is megnézhetitek.
Az egyes iskolák oldalán az eredményeket külön is meg lehet nézni - bár a 2020/21-es tanév eredményei még nem kerültek fel, a korábbi statisztikák is árulkodók.
Lassan indul a 2022-es középiskolai felvételi, és bár az idei tájékoztatókat még nem tették közzé a gimnáziumok, a technikumok, a szakgimnáziumok és a szakképző iskolák, az előző évek túljelentkezési adatait már megnézhetitek.
Érdemes már most nézegetni az iskolák oldalát
Néhány középiskola már az ősz elején megrendezi a nyílt napokat, amelyek időpontját a honlapjukon teszik közzé - érdemes elmenni az iskolákba, diákokkal és tanárokkal beszélgetni, meghallgatni a tájékoztató előadásokat.
A középfokú iskolák - vagyis a gimnáziumok, a technikumok és a szakképző iskolák - október 20-ig hozzák nyilvánosságra felvételi tájékoztatójukat, amely tartalmazza, hogy a 2021/2022-es tanévben milyen tanulmányi területek indulnak az iskolában, tartanak-e központi írásbeli felvételit, esetleg szóbelit, és milyenek a pontszámítási szabályok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
