Csak a fiúk térhetnek vissza az afganisztáni középiskolákba, a tálibok pénteki nyilatkozata sem tér ki arra, hogy a lányok is folytathatják-e a tanulást az egy hónapos rendkívüli szünet után.
A tálibok pénteken jelentették be, hogy folytatódik a középiskolai oktatás a 7-12. évfolyamon. „Minden férfi tanárnak és diáknak vissza kell térnie az oktatási intézményekbe” – áll a közleményben.
A lányokról és a tanárnőkről, tanítónőkről nem tettek említést – ők a tálibok hatalomátvétele óta nem járhatnak be az iskolákba. Ha valóban betiltják a nők középiskolai tanulmányait, Afganisztán lesz az egyetlen ország a világon, amely lakosságának felét kiszorítja a középfokú oktatásból – írja a Guardian, amelynek cikkét a 24.hu szúrta ki.
Az ideiglenes tálib kormány oktatási minisztere korábban csak a felsőoktatásról beszélt, azt mondta, nem zárják ki a nőket az egyetemekről, de megszűnt a koedukált oktatás, és a nőknek kötelező lesz a muszlim fejkendő viselete.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
