A kormány nem tervezi az online átállást, hiszen azt szeretnék, ha "iskolák is működnének" - mondta a mai Kormányinfón Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Most általános tilalom van
- mondta Gulyás Gergely, a mai Kormányinfón az online oktatásról egy újságírói kérdésre válaszolva. A kormány nem tervezi az online átállást, hiszen azt szeretnék, ha az "iskolák is működnének" - hangsúlyozta a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Hozzátette, ha a járványügyi helyzet romlik, a kormánynak van lehetősége elrendelni az újabb digitális átállást központilag, hogy ne kelljen egyéni intézkedéseket megfogalmazni.
Tehát jogi értelemben megvan a lehetőség egy ilyen lépésre - mondta Gulyás Gergely, azonban jelenleg abból indulnak ki, hogy ilyen lépésre nem lesz szükség, és a tanítás mindenhol személyesen mehet tovább. "Ha egyes iskolában kell kivételt tenni, akkor arra a kormánynak lehetősége van" - mondta.
A kérdés a Népszava mai cikke után merült fel, amiben az oldal azt írja, az iskoláknak megtiltották, hogy digitális munkarendre álljanak át azokban az osztályokban, ahol a diákok számára már elérhető a védőoltás.
Azzal kapcsolatban, hogy az iskolákhoz érkezett levél valóban a központi álláspontot tükrözi-e, tehát például nem számít kontaktszemélynek az, aki korábban megkapta a védőoltást vagy átesett a betegségen (akkor is, ha hordozó ettől függetlenül lehet) a miniszter azt mondta:
Ez egy tájékoztató levél, ez így van, tehát a Nemzeti Népegészségügyi Központ ezen szabályok alapján jár el hónapok óta.
"Ezek a pillanatnyi járványügyi szabályok” – tette hozzá.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
