Az orosz elnök összekeverte a háborúkat, egy iskolás pedig felhívta erre a figyelmét – a fiú iskolája azonban nem helyeselte a javítást.
Vlagyimir Putyin idén Vlagyivosztokba utazott az országos tanévnyitó miatt, ahol olyan gyerekekkel találkozott, akik különböző országos tanulmányi versenyeket nyertek meg az elmúlt évben. A diákok kérdezhettek is az orosz elnöktől - szúrta ki a 444.hu az esetet - egyik Vorkutából érkezett fiú kérdésére Putyin történelmi fejtegetésbe kezdett Nagy Péterről és annak háborúiról.
„I. Péter okozta a hétéves háborút? Miért harcolt a svédekkel hét évig? Vagy ott van a Poltavai csata. El tudjátok képzelni, hol van Svédország és hol van Poltava” - idézi az elnök szavait az oldal.
Azonban úgy tűnik ebben a válaszban összekeverte országa háborúit Putyin, és erre a kérdést feltevő fiú, Nikanor Tolsztik fel is hívta a figyelmét. Elmagyarázta, hogy Nagy Péter cár a nagy északi háborúban harcolt a svédek ellen, nem a hétéves háborúban és 21 évig tartott ez a konfliktus, nem hét évig, ahogy azt az elnök mondta.
Az eset után megszólalt az iskola igazgatója is, ahol a fiú tanul. „Valószínűleg az egészséges, fiatalkori ambíció megléte és a pozíciót betöltő emberek tiszteletének hiánya miatt mondhatta Nikamor ezeket. Az én koromban már nem beszélnék így az elnökkel”. Szerinte a fiúból „hiányzott a szerénység” ahhoz, hogy ne javítsa ki az elnököt.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
