Családi pótlék érettségi után is: kinek jár és meddig jár a támogatás?

A tanév kezdetekor sok kérdés merül fel a családi pótlékkal kapcsolatban is, összegyűjtöttük a legfontosabbakat.

  • Bezzeg Hanna

A családi pótlék összege jelenleg havi 12200 és 25900 forint között mozog, a pontos összeg függ a gyermekek számától, azok egészségi állapotától és a családszerkezettől is. A tanévkezdés előtt azonban felmerül a kérdés:

egyetemista gyerekek után is igényelhető?

A családi pótléknak két fajtája létezik: a nevelési ellátás és az iskoláztatási támogatás. A nevelési ellátás a tankötelezettségi korhatárig (hat éves korig), az iskoláztatási támogatás pedig ez után jár. Ez utóbbivel kapcsolatban gyakran felmerül, vajon felsőoktatásban tanuló gyermek után is folyósítják-e. Sajnos a válasz nem, egyetemisták után már nem jár családi pótlék. A fentebb említett szabály szerint ugyanis az iskoláztatási támogatás a tankötelezettség teljes ideje alatt, de legfeljebb a diák 20 éves koráig igényelhető. Az viszont jó hír, hogy a felsőoktatásban tanuló hallgató még eltartottnak minősül, így amennyiban van testvéretek, úgy a szülők magasabb összegű családi pótlékot igényelhetnek.

Szintén van lehetőség arra, hogy saját jogon kérelmezzetek iskoláztatási támogatást, amennyiben köznevelési intézményben tanulmányokat folytattok, a tankötelezettségetek megszűnt, és néhány további feltételnek is megfeleltek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.