Ha az iskola berobbanthatja a negyedik hullámot, akkor vajon teltházas stadion nem, az eucharisztikus konferencia vagy a vadászkiállítás nem valós rizikó? Jocó bácsi, azaz Balatoni József népszerű töritanár is feltette a mindenkiben felmerülő, de egyelőre megválaszolatlan kérdések az idei tanév előtt.
Kérdem én, hogy tényleg ennyire veszélyes az iskola, hogy berobban a járvány? Akkor miért is engedjük? Vagy annyira nem veszélyes?
A teltházas stadion nem robbantja be?
- teszi fel a kérdéseket Jocó bácsi pár nappal az iskolakezdés előtt. "Az iskola berobbantja a negyedik hullámot... Harsogja napok óta a média, hangoztatják virológusok, nekem meg forr az agyam. Az a média, akinek óriási felelőssége van, hogy a gyerekek ne szorongva, hanem vidáman jöhessenek iskolába" - írja.
... a meccsen bárki szurkolhat, de mi nyugodtan, félelem nélkül nem kezdhetünk tanévet, sőt, 30 gyerekkel, külön busszal egy erdei vendégházba sem mehetünk, hisz az tilos, mert nagyon kockázatos.
Más meg ugye maximálisan biztonságos...
A kérdések persze nem csak Jocó bácsiban merültek fel, egy halom kérdést küldött Maruzsa Zoltánnak a Civil Közoktatási Platform is, a szülők, tanárok és diákok is válaszokat akarnak. Mindeközben furcsa pletyka terjed a tanévkezdésről különböző fórumokon és Facebook-csoportokban. Az Eduline-nak több szülő azt mondta: „úgy hallotta”, hogy a koronavírus-járvány negyedik hulláma miatt szeptember közepén újra online oktatásra állnak át az iskolák.
Pedig szeptemberi iskolazárásról szó sincs, sőt a tanárok 90 százalékos átoltottsága és a 12 évnél idősebb diákok négynapos oltási kampánya miatt a kormány kifejezetten optimista.
Az oltásokkal kapcsolatban a népszerű töritanár egyébként azt írta, "aki akarta beadatta, megtette magáért. Aki meg nem, az nem. Én egy diákot, szülőt nem fogok sem lebeszélni, sem rábeszélni az oltásra. Ez legyen mindenkinek a felelős döntése. Persze, ha megkérdezik a véleményemet, akkor elmondom. A sajátomat. Aztán azzal azt tesz, amit akar."
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
