A középiskolások és az egyetemista korúak azok, akik leginkább tudják terjeszteni a fertőzést - mondja Duda Ernő virológus.
„Ez a vírus eddig már annyi meglepetést okozott, hogy nem lehet tudni, miképp alakul a jövő, mi lesz itt az iskolakezdéskor. Az a helyzet, hogy ez egy exponenciális görbe, 1-2 hét alatt kialakulhat a katasztrófahelyzet, de reméljük, hogy ez nem történik meg” – mondta a Pénzcentrumnak Duda Ernő virológus.
A szakértő szerint a középiskolások és az egyetemisták azok, akik leginkább tudják terjeszteni a fertőzést, ugyanis egy nyugdíjas egy év alatt nem találkozik annyi emberrel, mint egy középiskolás egy átlagos iskolai héten.
Szerinte nem volt rossz döntés, hogy az iskolákba szeptember első napjaiban szerveznek oltásokat, de előnyösebb lett volna, ha ezt korábban teszik meg. „Én azt javasoltam, hogy a nyári táborokba szervezzenek oltási kampányt, mindenhol van orvosi felügyelet, be lehetett volna oltani rengeteg gyereket” – mondta az oldalnak.
Akkor mi lehet a jó megoldás az iskolákban?
A virológus azt is mondta, hogy a maszkviselést az órákon nem tenné kötelezővé, „mert a vírus cseppfertőzéssel terjed, ha valaki ül a helyén és csendben van, az nagy valószínűséggel nem terjeszti a betegséget”. Ehelyett azt javasolta, hogy ameddig az időjárás engedi, addig tartsák nyitva az összes ablakot az iskolákban. „Így a zárt jelleget egy kicsit meg tudjuk szüntetni, ha nem áll a levegő, kevésbé terjed a vírus”.
„Amikor kiszabadulnak a gyerekek az óráról, harsány ordítással kommunikálnak egymással, ekkor történik a legtöbb fertőzés. Gondolom mindannyian vissza tudunk emlékezni, milyen hangzavar van egy iskolában a szünetben:
márpedig minél hangosabban beszél valaki, annál magasabb a fertőzés esélye
– magyarázta a virológus, aki szerint ezért is veszélyesek az olyan intézmények, munkahelyek, ahol nagyon magas az alapzaj.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
