Lettországban is csak oltási igazolvánnyal vagy negatív teszttel mehetnek ősztől iskolába a diákok

Újabb ország döntött a szigorú szabályozás mellett, szerintük a tantermi oktatás csak így biztosítható ősztől.

  • Eduline/MTI

Lettországban oltási igazolványt, gyógyulást igazoló hivatalos iratot vagy negatív tesztet kell felmutatniuk a diákoknak az új tanév kezdetétől.

Az oktatási miniszter szerint a diákoknak augusztus 23. és 30. között kell megcsináltatniuk az első szűrővizsgálatokat, a további tesztelés pedig az egészségügyi minisztérium által kidolgozott ütemterv alapján fog történni. A tervek szerint ezek rendszeressé válnak majd az iskolákban, de egyelőre még nem világos milyen gyakorisággal.

Kötelező az oltás, elmennek a tanárok

Az oktatási kormányzat szerint a biztonságos tantermi oktatáshoz a tanárikar 80 százalékát be kell oltani - eddig 67 százalék kapta meg a védőoltást. A tárcavezető becslése szerint nagyjából ezer tanár hagyhatja el az állami oktatási rendszert a kötelező oltás miatt.

Csak védettségi igazolással mehetnek majd egyetemre a hallgatók Olaszországban. A tanárok és a diákok öt napi türelmi időt kapnak az igazolás beszerzésére, ezután felfüggesztik őket állásukból, illetve igazolatlan hiányzónak számítanak. Ausztriában pedig a tanév első két hetében - függetlenül attól, hogy egy adott diákot már beoltottak-e - rendszeres, PCR teszttel szűrik ki az esetlegesen fertőzött diákokat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.