Szeptember 1-jén kezdődik a 2021/2022-es tanév - de mikor lesznek a tanítási szünetek? És kell-e szombati tanítási nappal számolni? Összeszedtünk mindent a következő tanévből, ami nem az iskolai becsengetésről szól.
A 2021/22-es tanév összes fontos eseményét itt nézhetitek meg.
Szünetek és a pihenés
Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2021. október 22. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap. 2021. november 2. (kedd).
A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2021. december 21. (kedd), a szünet utáni első tanítási nap 2022. január 3. (hétfő).
A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2022. április 13. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2022. április 20. (szerda).
Az egyetemi tanévet és az őszi szünet időpontját itt nézhetitek meg.
Szombati munkanapok és hosszú hétvégék a második félévben
Szombati munkanap december 11-én lesz, december 24-ért "cserébe" kell dolgozni, illetve iskolába menni.
Jövőre három olyan ünnep is lesz, ami megnyújtja a pihenést: 2022-ben húsvétkor is négy, pünkösdkor és karácsonykor pedig három-három napot tölthetünk otthon.
Mivel március 15-e keddre esik, 14-én hétfőn is pihenhetünk, illetve november 1-je is keddre esik, így október 31-én sem kell dolgozni vagy iskolába menni. Ezért cserébe viszont 2022-ben pont ezek miatt lesz egy-egy szombati munkanap. Előbbi esetében március 14-ét március 26-án, utóbbinál pedig október 31-ét október 15-én, szombati napokon kell majd ledolgozni.
Három további ünnepnap nem befolyásolja a többség munkaidő beosztását: 2022-ben május 1. és október 23. vasárnapra, augusztus 20. pedig szombatra esik.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
