Az eset még tavaly októberben történt, de a Füzesabonyi Járási Ügyészség csak most emelt vádat.
A jelentés szerint 2020 októberében esett neki egy nő és egy férfi az általános iskolás gyerekük egyik tanárának. Az eset elméletileg egy korábbi nézeteltérés folytatása volt, a tanárnő nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szerzett és az orra is eltörött.
A dulakodásnak végül az iskolabusz vezetője és egy másik tanár vetett véget. A szülők pedig azzal, hogy kiskorú gyermekük előtt tették mindezt, a fiú "erkölcsi fejlődését is veszélyeztették" - áll az ügyészség közleményében.
A bíróság felfüggesztett szabadságvesztés mellett pénzbüntetést is kiszabhat rájuk.
Legutóbb Nógrád megyében kellett vádat emelni egy pár ellen, akik az iskolaőrnek estek neki. Illetve korábban szintén Nógrád megyében történt egy hasonló eset, ekkor egy édesanya támadt egy általános iskola iskolaőrére. A nőt felfüggesztett börtönbüntetést kapott.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
