Egy arany-, négy ezüstérem: újabb magyar sikerek a tudományos diákolimpiákon

Újabb nemzetközi verseny, újabb magyar eredmények - most a fizikai diákolimpián szereztek helyezéseket a magyar diákok.

  • Csik Veronika

Az idei Európai Fizikai Diákolimpián (EuPhO) kiváló eredményeket értek el a magyar versenyzők - írja Facebook oldalán a Tudományos Olimpikonok. Kovács Balázs Csaba aranyérmet, Varga Vázsoly, Bokor Endre, Tóth Ábel Levente és Bonifert Balázs ezüstérmet szereztek.

A héten nem ez az első

A Nemzetközi Informatikai Diákolimpián (IOI) kilencven ország csapata indult, egyenként legfeljebb négy taggal, akik nem lehetnek idősebbek 20 évesnél. A 351 diák egyénileg oldotta meg a két versenynapon a feladatokat, amelyeket idén kifejezetten nehéznek tartottak a magyar középiskolások – derül ki a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság oldaláról, amely a verseny eredményéről is beszámolt.

Ennek ellenére a magyar csapat mindhárom végzős tagja érmet szerzett: az ezüstérmes Tóth Gellért és a bronzérmes Varga Péter az Óbudai Árpád Gimnáziumban érettségizett tavasszal, a szintén bronzérmes Szabó Kornél pedig a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium 12. évfolyamát fejezte be idén. A csapat negyedik tagja, Németh Márton Tamás a nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnázium tizedikes diákja.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.