Még a kanyarban sincs a babócsai iskola ügyének vége, a helyi szülők inkább kimenekítik a gyereküket.
A Népszava számolt be a kaposvári tankerület 1,1 milliárd forintos pályázatában elindult iskolafelújításról, ami a helyi iskola életét teljesen felforgatta. A hátrányos helyzetű dél-somogyi településen élők úgy érzik, csúnyán ráfáztak - írja az oldal. Szerintük nem is lett volna szükség ekkora beruházásra, elég lett volna szigetelni és tatarozni az épületet.
Az iskolába a felújítást követően 300-500 gyereknek kellene majd járnia, ám jelenleg a létszám alig 120: a tanulók ötödét az elmúlt másfél évben vitték el a szülők, megelégelve, hogy az alsósok a hajdani gyógyszertár épületébe, a felsősök a plébániára kényszerültek.
Előbbiben az órák áthallatszanak a másik osztályba és a 80-90 gyereknek egy 8x12 méteres udvar jut, utóbbiban többek között olyan helyiségekben zajlik az oktatás, amelyeknek önálló kijáratuk sincs, hanem csak másik „tantermeken” keresztül lehet megközelíteni őket - sorolja a Népszava.
A lap megkereste az érintett tankerületet, akik szerint a két kijelölt, ideiglenes helyszínen, vagyis a hajdani gyógyszertárban és paplakban „az oktatás-nevelés feltételeit maradéktalanul biztosítjuk a vonatkozó előírásoknak és a szülői igényeknek megfelelően”.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
