Akit egy középfokú iskolába sem vettek fel, az a rendkívüli felvételire jelentkezhet. Mutatjuk a részleteket.
Az Oktatási Hivatal (OH) tájékoztatása szerint 2021. június 22-e és 24-e között tartják a beiratkozást a középiskolákban.
Akkor sincs gond, ha az általános felvételi eljárásban nem kerültetek be egy középiskolába sem, vagy sikeresen felvételiztetek, de megváltoztatnátok a döntéseteket, ugyanis 2021. május 10. és augusztus 31. között tartják a rendkívüli felvételi eljárást. Ez alatt egyénileg, közvetlenül az általatok választott iskolába tudtok jelentkezni, és egyeztetni arról, hogy szeptemberben már ott kezdhessétek a tanévet. Az viszont nagyon fontos, hogy erre csak akkor van lehetőségetek, ha az adott iskolában az általános felvételi eljárás után maradtak még betöltetlen férőhelyek.
Az OH felhívja a figyelmet arra is, hogy a rendkívüli felvételi eljárás már nem része a középfokú intézmények felvételi információs rendszerének (KIFIR). Azt tehát, hogy ebben pontosan milyen iskolák vesznek részt, és hány férőhelyeket hirdetnek meg, itt nézhetitek meg.
A rendkívüli felvételi feltételeit az adott iskola igazgatója határozza meg. Az intézmény vezetőjének pozitív döntését követően beiratkozhattok a középiskolába – teszik hozzá.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
