Akit egy középfokú iskolába sem vettek fel, az a rendkívüli felvételire jelentkezhet. Mutatjuk a részleteket.
Az Oktatási Hivatal (OH) tájékoztatása szerint 2021. június 22-e és 24-e között tartják a beiratkozást a középiskolákban.
Akkor sincs gond, ha az általános felvételi eljárásban nem kerültetek be egy középiskolába sem, vagy sikeresen felvételiztetek, de megváltoztatnátok a döntéseteket, ugyanis 2021. május 10. és augusztus 31. között tartják a rendkívüli felvételi eljárást. Ez alatt egyénileg, közvetlenül az általatok választott iskolába tudtok jelentkezni, és egyeztetni arról, hogy szeptemberben már ott kezdhessétek a tanévet. Az viszont nagyon fontos, hogy erre csak akkor van lehetőségetek, ha az adott iskolában az általános felvételi eljárás után maradtak még betöltetlen férőhelyek.
Az OH felhívja a figyelmet arra is, hogy a rendkívüli felvételi eljárás már nem része a középfokú intézmények felvételi információs rendszerének (KIFIR). Azt tehát, hogy ebben pontosan milyen iskolák vesznek részt, és hány férőhelyeket hirdetnek meg, itt nézhetitek meg.
A rendkívüli felvételi feltételeit az adott iskola igazgatója határozza meg. Az intézmény vezetőjének pozitív döntését követően beiratkozhattok a középiskolába – teszik hozzá.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
