A tanárokat is nehéz helyzetbe hozta a kormány által pedofilellenesnek beállított, de sok pontjában melegellenes törvény. Mi lesz a tantermekben, ha tiltólistára kerülnek bizonyos témák?
Úgy akarja kitiltani a szexuális neveléssel foglalkozó civil szervezetek egy részét az iskolákból a kormány, hogy a tanárképzés alatt egyáltalán nem készítik fel a leendő pedagógusokat, hogyan beszélgessenek diákjaikkal a témáról - írja a hvg.hu.
A megszavazott javaslat alapján a jövőben csak a minisztérium által engedélyezett civil szervezetek tarthatnának iskolákban szexuális felvilágosítást.
Persze a probléma nem újkeletű, korábban sem volt része már az egyetemi tanárképzéseknek sem a szexuális nevelés. A lap által megkérdezett tanárok kivétel nélkül megerősítették, hogy képzésüknek egyáltalán nem volt része a téma, vagy annak módszertana. Arról azonban már megoszlott a véleményük, hogy témának egyáltalán van-e helye az iskolában. Egy vidéki kistelepülésen például azt mondták, ők szerencsésnek érzik magukat, mert náluk a védőnő tökéletesen betölti ezt a szerepet.
„Bíznak benne a gyerekek, megnyílnak neki, és mivel minden gyereket jól ismerünk, még azt is el tudjuk dönteni, hogy éppen melyik osztályban van szükség arra, hogy beszélgessünk egy kicsit a témáról” – mondta az egyik tanár a hvg.hu-nak. Ezzel szemben még budapesti iskolában is akadt olyan tanár, aki szerint a szexuális nevelés elsősorban a szülő dolga. Ez azonban inkább elszigetelt vélemény volt, mások szerint igenis van felelősségük a kérdésben.
Kitiltani nem lehet
A szakemberek szerint nagy a veszélye, hogy az iskolából kitiltott témák után ezentúl a diákok még többször inkább a neten néznek majd utána ahelyett, hogy kérdeznének.
Andics Attila pszichológus, az ELTE TTK Biológiai Intézetének agykutatója azt mondta a lapnak, „a gyerekek úgyis beszélni fognak a témáról, de nagyon nem mindegy, hogy kivel és hogyan dolgozzák fel az interneten talált, ellenőrizetlen forrásokat. Tény, hogy ennek szerencsés esetben legfőbb szintje a család, de mivel az iskolában töltik az idejük nagy részét és rengeteg inger ott éri őket, a tanároknak is fel kell készülniük arra, hogy tudjanak nekik válaszolni”.
A hvg.hu teljes cikkét a témában itt olvashatjátok el.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
