Míg a minisztérium szerint magas volt a személyes oktatásban résztvevő diákok száma a nyitás első napján, az ADOM Diákmozgalom felmérése szerint több mint 100 ezer alsós diák nem ment be az iskolába.
Az óvodákban országosan a gyermekek 60 százaléka, az iskolákban a tanulók 75 százaléka jelent meg az első jelenléti tanítási napon - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma az MTI-vel. A közlemény szerint a pedagógusok szinte valamennyien munkába álltak.
Ezzel szemben az ADOM Diákmozgalom hétfői online felmérése alapján azt közölte, hogy valószínűleg több mint 100 ezer alsós diák nem ment be tegnap az iskolába. Persze az eredmény nem reprezentatív, de úgy vélik, hogy a százezres becslés megfelel a valóságnak.
A szervezet felmérésére válaszoló szülők, tanárok és diákok beszámolói alapján az alsó tagozatos diákok 44%-a nem ment be az iskolába. 27 ezer alsós diák szüleitől vagy tanáraitól érkeztek be válaszok 17 óráig, közülük több mint 12 ezren maradtak otthon.
Az eredmény változó: míg van olyan nyírbátori 17 fős, valamint budapesti 27 fős osztály, ahol minden tanuló részt vett az órákon, addig rengeteg olyan beszámoló is érkezett, amelyek szerint egy osztályból a többség hiányzott (például egy budapesti osztályban 25-ből 22 fő) - írják.
A közleményben azt írják, az otthon maradó diákok több iskolában online követhették a tanórákat, és akadt olyan pedagógus is, aki be is tudta vonni az otthon tanuló diákokat, felszólította őket is óra közben, ahogyan az egy rendes tanórán szokás.
Az Eduline-hoz érkezett beszámolók alapján is változatos volt az iskolában megjelent diákok száma az országban. Kaptunk olyan visszajelzést, ahol tegnap a 200 alsóból 50-en bukkantak csak fel, de érkezett olyan is, ahol egy szülő mondta el, náluk az osztály 50 %-a maradt otthon (15 fő) és ugyanennyien mentek be ma az iskolába. Hozzátette: az iskolában egy másik osztályban 13 gyerek maradt otthon, és 9 ment be jelenléti oktatásra.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
