A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) újabb közleményt adott ki a hétfői iskolanyitásokkal kapcsolatban. Továbbra is arra kérik a kormányt, hallgassanak azokra, akik a nyitás halasztását kérik.
A szakszerevezet közleménye szerint a PDSZ XXIV. Kongresszusa „elítéli a szülők és a pedagógusok megfélemlítését és fenyegetését”.
Szerintük azokat a pedagógusokat, akik a munka törvénykönyve alapján megtagadják a jelenléti nevelést és oktatást, az intézményvezetők és fenntartók „rendre retorzióval fenyegetik”. A szakszervezet szerint olyan jogellenes lépésekre akarják kényszeríteni a tanárokat, mint a táppénzre vonulás, és „azonnali hatályú, rendkívüli jogviszonymegszüntetéseket helyeznek kilátásba”.
A közlemény szerint a tanárokat és a szülőket egyaránt fenyegetik a tanítási év meghosszabbításával, amennyiben nem jelennek meg a gyermekek az intézményekben. A szakszervezet azt írja, hogy ez az intézkedés jogellenes volna, arra viszont alkalmas, hogy többeket meghátrálásra késztessenek.
A PDSZ követeli, hogy a „járványügyi adatok és az egészségügy helyzete alapján történjenek a közoktatási intézményekkel kapcsolatos döntések”. Azt is, hogy a kormány hallgasson a PDSZ-re, az egészségügyben dolgozókra és Magyar Orvosok Szakszervezetére.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
