A visszatérésről csak abban az esetben lehet szó, ha napi 100 fő alá csökken a napi halálos áldozatok száma - mondta a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke.
Az oktatásban dolgozók 75 százaléka regisztrált eddig a koronavírus elleni védőoltásra, 25 százalékuk már átesett a betegségen, vagyis a száz százalék körüli védettség meglehet az oktatás területén – mondta Totyik Tamás a PSZ alelnöke az InfoRádiónak.
A pedagógusokat képviselő szakszervezetek attól tartanak, hogy az első oltás még nem nyújt teljes védettséget, így ha a tanárok és tanulók visszatérnek a tantermekbe, akkor újra megugorhat a fertőzöttek száma. Totyik Tamás szerint ez akár egy negyedik hullám elindítója is lehet.
A PSZ alelnöke azt mondta, nincs pontos információjuk arról, hogy a kormányzat mikor akarja másodszor is beoltani a pedagógusokat. Számításaik szerint május első hete lehet az, amikor már biztonsággal lehetne visszatérni az osztálytermekbe, és akkor az érettségi vizsgákat is nyugodtabb körülmények között lehetne megtartani. A visszatérést abban az esetben tartják támogatandónak, ha napi 100 fő alá csökken a járvány miatti halálesetek száma.
A hibrid oktatással kapcsolatban az a szakszervezetek álláspontja, hogy egyértelműen plusz terheket ró a tanárokra, ugyanakkor az egészség és az életbiztonság ennél sokkal fontosabb.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
