Az ENSZ szerint "nemzedéki katasztrófa" is lehet az iskolák bezárása miatt

Mivel a koronavírus-járvány miatt 2020-ban az iskolák szinte egész évben részlegesen zárva voltak, így a diákok 20 százaléka nem szerezte meg az alapvető olvasási ismereteket - fejezte ki az aggodalmát az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO).

  • Eduline/MTI

Az olvasási nehézségekkel küzdő gyermekek száma tavaly 100 millióval 584 millióra ugrott, több mint 20 százalékos volt a növekedés, és semmivé lettek az elmúlt két évtized alatt ezen a téren elért eredmények

- áll a párizsi székhelyű ENSZ-szervezet részletes jelentésében, amely "nemzedéki katasztrófát" emleget. A jelentés készítői kifejtették: ha ez az - általános iskola alsó tagozatában évente elsajátított olvasási képességet és alapvető ismereteket mérő - mutató nem stabil, az hosszú távra visszavetheti a tanulók iskolai előrehaladását.

Az UNESCO attól is tart, hogy a válság évtizedes zavart okozhat, ezért felzárkóztatási tanórákat és stratégiákat magában foglaló "kivételes erőfeszítéseket" sürget. "Az oktatásnak elsődleges szerepet kell játszania az egészségügyi válság elleni intézkedésekben és az újraindítási tervekben" - közölte az AFP francia hírügynökséggel Audrey Azouley, az UNESCO főigazgatója.

A járvány miatt jelenleg mintegy harminc országban vannak zárva, illetve 107 országban nyitva az iskolák. Más országok az iskolák részleges vagy feltételes bezárása mellett döntöttek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.