A Magyar Nemzet szerint akikre helyben nem volt szükség, őket átvezényelték egy másik iskolába, vagy ideiglenesen a helyi rendőrkapitányságon kaptak feladatokat.
Közel ötszáz iskolában álltak munkába tavaly szeptemberben az iskolaőrök, a tanév eleji nyüzsgésnek azonban sok intézményben már nyoma sincs, hiszen november óta online oktatás zajlik a középiskolákban. Hétfőtől pedig egy hónapra kiürülnek az általános iskolák is, ezért a Magyar Nemzet rákérdezett a rendőrségnél, hogy ez mennyiben befolyásolja az iskolaőrök napi munkáját.
A lap szerint a digitális átállás őszi elrendelésekor körbekérdezték az igazgatókat, hogy továbbra is igényt tartanak-e az iskolaőrök napi szintű szolgálatára. Mint kiderült, az iskolák többségében kérték, hogy maradjon az iskolaőr, mert a kiscsoportos konzultációk vagy a szakmai gyakorlatok zavartalan megtartását így látják biztosítottnak.
Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) azt is kihangsúlyozta, nem kellett elbocsátani azokat az iskolaőröket sem, akikre helyben nem volt szükség, ilyen esetekben átvezényelték az illetőt másik iskolába – úgynevezett társiskolaőrnek. De vannak néhányan, akik ideiglenesen a helyi rendőrkapitányságon kaptak bűnmegelőzési feladatokat. Fontos, hogy az átvezénylés csak a digitális tanrend fenntartásáig tart, amint a tantermi oktatás visszaáll, mindenkit visszahelyeznek az eredeti szolgálatteljesítési helyére - tették hozzá.
Hányszor intézkedtek az iskolaőrök?
A rendőrségtől kapott adatok alapján szeptember elseje és december 9-e között összesen 278 esetben volt szükség az iskolaőrök intézkedésére, ebből 206 eset az első hónapra, azaz szeptemberre tehető - írtuk meg egy korábbi közlemény alapján. Az is kiderült, hogy az intézkedések jelentős részben „bűnmegelőzési célú figyelemfelhívások” voltak, kényszerítő eszközt összesen tizenhárom alkalommal kellett használni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
