Megszülettek a részletes szabályok az iskolabezárásokkal kapcsolatban.
A tegnapi bejelentés értelmében két hétre bezárnak az iskolák, így a tavaszi szünettel együtt végül április 7-ig marad az óvodákban és az általános iskolákban is az online oktatás.
Orbán Viktor ma reggeli Kossuth rádiós interjújában azt mondta, szerinte nem volt más választás, zárni kellett. A középiskolákra vonatkozó szabály marad - ott eddig is távoktatás volt. Március 8-tól az általános iskolákban és az óvodákban is ez lesz a felállás: online tanul majd minden osztály. A bölcsődéket megpróbálják nyitva tartani - tette hozzá a miniszterelnök -, de lehet hogy ott is szükség lesz a zárásra.
Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár az eddig elhangzottakon kívül az operatív törzs csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a lezárás alatt gyermekfelügyelet sem lesz az óvodákban és az általános iskolákban, mivel egy rövid és hatékony szünetre van szükség. Az étkeztetést elvitelre ennek ellenére is biztosítják.
A köznevelésért felelős államtitkár az érettségizőkre és a középiskolai felvételizőkre is kitért. Mivel a középiskolákban eddig is online oktatás volt, így őket nem érintik a változtatások, azaz az egyéni és kiscsoportos felkészítők a továbbiakban is megszervezhetők. A középiskolai felvételiknél pedig - mivel pont a közepén járunk a szóbeli meghallgatásoknak - nem szükségszerű a vizsgák elhalasztása, de javasolják az iskoláknak, hogy online folytassák ezeket. Maruzsa Zoltán azt is hozzátette: a jelenlegi helyzetben előfordulhat, hogy egy-egy felvételiző épp a szóbeli napjára betegszik meg, vagy ekkor karanténban van, ezért az iskolák egészen március 19-ig pótfelvételiket is szervezhetnek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
