A döntés előtt néhány nappal az ombudsman vizsgálata is több ponton jogszerűtlennek találta a törvényt.
Egy 2019-es törvénymódosítás miatt minden hatéves automatikusan iskolaéretté válik, azonban ha a szülő nem szeretné, hogy gyermeke szeptemberben az iskolában kezdjen, kérelmet kell beadnia az Oktatási Hivatalhoz (OH). A szülőknek az új rendszerben nagyon korán és véglegesen kell dönteniük gyermekük iskolaérettségéről. A határidő lejártával sem kérvényezni, sem módosítani nem lehet, pedig ebben a korban az óvodások nagyon gyorsan változhatnak, fejlődhetnek.
Alkotmánybíróság most határozatban megállapította, hogy mulasztásos alaptörvény-ellenesség áll fenn az iskolaérettség eldöntésének 2020 óta hatályos új rendszerében. Mint írják, nincs „kellő garancia arra, hogy ne kerüljenek iskolába azok az iskolaéretlen gyermekek, akik esetében az évhalasztásra irányuló kérelem előterjesztését a szülők elmulasztották vagy nem megfelelően terjesztették elő”.
Indoklásukban szorgalmazzák a gyermekek egyéni körülményeit és fejlettségét ismerő óvodai szakembereknek rendszerbe történő visszakapcsolását. Az iskolaérettség megítélése ugyanis „egyedi, és esetenként szakmai mérlegelést is szükségessé tevő kérdés”, a kormány viszont kiiktatta a törvényből az óvodapedagógusok szakmai segítségét, ezzel magukra hagyva a szülőket. Az alkotmányos mulasztás pótlásáról az Országgyűlésnek június 30-ig kell gondoskodnia.
Nemrég az Alapvető Jogok Biztosa is vizsgálatot indított az új rendszerrel kapcsolatban és több ponton jogszerűtlennek találta azt. A probléma alapvetően a tájékoztatás hiánya - állítják a szakemberek is. Nagyon sok szülő ugyanis nem kapott megfelelő tájékoztatást a rendszerről, így sokan nem is adtak be iskolahalasztási kérelmet.
Az új törvény miatt sok ezer gyermeket éretlenül kezdi meg az iskolát, és ezt az ombudsmani vizsgálat is alátámasztotta. A jelentés szerint nagy számban lehetnek olyan szülők, akik eleve nem élnek vagy nem tudnak élni gyermekük érdekében a felmentési kérelemmel, emiatt az iskolákba értelnül kerülő hatévesek aránya jelentősen megnőhet; a folyamat során a tájékoztatás nem kielégítő, a jelenlegi rendszer esélyegyenlőtlenséghez vezet - írja egy korábbi közleményében a Szülői Hang.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
