A héten több általános iskolában és óvodában is át kellett állni digitális oktatásra a megnövekedett esetszámok miatt. A kérdés: lesz-e nyitás márciusban?
Legutóbb március 1-ig hosszabbították meg a novemberben indult távoktatást a középiskolásoknál, az utóbbi napokban azonban megugrottak az esetszámok az iskolákban is. Az InfoRádiónak nyilatkozó Nemzeti Pedagógus Kar elnöke is úgy látja, hogy emelkednek a számok.
Arról lesz-e iskolanyitás azt mondta, a múlt év november 11-e óta digitális tanrendben működő középiskolák esetében vélhetően nem kerül majd sor újabb intézkedésekre, ugyanakkor
szinte borítékolható, hogy a középiskolások március elején még nem fognak tudni visszatérni a jelenléti oktatáshoz.
Az általános iskolákban is nőnek az esetszámok
Egyre több iskola áll át online oktatásra, így sokakban felmerült a kérdés, vajon nem kéne-e a kisebbeknél is központilag átállni a digitális oktatásra.
Horváth Péter ezzel kapcsolatban azt mondta, a digitális oktatás általános iskolákra történő országos kiterjesztése nagyon komoly átgondolást igényelne, és szerinte inkább intézményspecifikusan, esetleg – ahol komolyabban felüti a fejét a vírus – városi szinten kellene erre legfeljebb sort keríteni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
