Kíváncsiak vagytok, mennyi az esélye annak, hogy bekerüljetek az általatok választott középiskolába? Ezzel a keresővel a 2013/2014-es tanévig visszanézhetitek a középiskolák beiskolázási adatait.
Az Oktatási Hivatal oldalán található kereső segítségével megnézhetik, hogy az elmúlt években hányan jelentkeztek a különböző középiskolák kilencedikes osztályaiba, hányan jelölték meg első helyen az adott tanulmányi területet, és végül hányan kerültek be a kiválasztott osztályba. A kereső természetesen a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok jelentkezési statisztikáit is kiadja.
A középiskolákba való bekerülésnek három módja van: az iskolák vagy csak az általános iskolai tanulmányi eredményeket veszik figyelembe, vagy a tanulmányi eredményeket és a központi írásbeli felvételi pontszámát is, vagy együtt a tanulmányi eredményeket, a központi írásbeli vizsga és a szóbeli eredményeit.
Bár a központi írásbeli jelentkezési határideje decemberben lejárt, a legnagyobb próbatétele még hátra van. Magát az írásbelit ezen a héten – január 23-án – szombaton 10 órától írják azok a tanulók, akik olyan intézményt választottak, amely figyelembe veszi az írásbeli eredményét. A hagyományos pótló időpont (január 28.) mellett egy második pótnapot (február 5.) is beillesztettek, hogy azok is megírhassák a felvételit, akik az első időpontban betegek vagy karanténkötelezettek voltak. Arról, hogy pontosan milyen szabályok vonatkoznak a második pótnapra, itt írtunk korábban.
Itt minden fontos dátumot, teendőt és határidőt megtaláltok a középiskolai felvételivel kapcsolatban, illetve azt is elolvashatjátok, milyen speciális szabályok vonatkoznak idén az írásbeli vizsgákra.
A 2021-es középiskolai felvételiről szóló legfrissebb híreket itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
