A friss hírek szerint a diákok elrablásával akarják terjeszteni az iszlámot - üzente az elrabló szervezet vezére.
Korábban írtunk róla, hogy szombatra virradóra fegyveresek támadtak meg egy észak-nigériai iskolát. A motorokon érkezett támadók akkor jutottak be az iskolába, amikor a diákok már aludtak, és válogatás nélkül lövöldözni kezdtek. Több száz diák a környező bozótban keresett menedéket. Az iskolának 839 diákja van, közülük 333-an tűntek el a támadásban.
A helyi média által közzétett hangüzenetben - amely hitelességét egyelőre nem erősítették meg - a Boko Haram iszlamista szervezet vezére, Abubakar Shekau úgy fogalmazott, hogy "ő és testvérei" rabolták el a diákokat. Az emberrablást azzal indokolta, hogy a nyugatias oktatás sérti az iszlám tanokat. A diákok elrablásával akarják terjeszteni az iszlámot, és eltántorítani az iskolákat a nem iszlám alapokon nyugvó oktatástól - üzente.
Muhammadu Buhari államfő elítélte a kankarai támadást, és fokozott biztonsági intézkedéseket rendelt el az ország minden iskolájában - katsina államban pedig bezárták az összes iskolát. A hadsereg hétfőn közölte, hogy megtalálta a Boko Haram egyik ottani rejtekhelyét, és folyamatban van egy katonai művelet. Garba Sehu elnöki szóvivő elmondta, hogy a hatóságok felvették a kapcsolatot az emberrablókkal, és folynak velük a tárgyalások a diákok biztonságos hazatérésé érdekében.
A Boko Haramnak nem ez az első diákrablása, 2014-ben, a nigériai Chibok városában 276 iskolás lányt raboltak el.
(Képünk illusztráció.)
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
