Nem mindenkinek tett jót a tavaszi időszak, különösen az alsó tagozatban, főleg 1-2. osztályokban nagyon nagy lemaradásokat okozott a karanténoktatás - Prievara Tibor tanár, digitálisoktatás-szakértő a hvg.hu-nak.
Prievara Tibor az oldalnak elmondta, kevés esélye volt annak, hogy nem lesz második hulláma a járványnak, így azt is lehetett látni, hogy lesz újra digitális munkarend. Azonban sok helyen mégsem készültek fel az iskolák, és az oktatási környezet sem lett felhasználóbarátabb. Szerinte fejlesztés terén a kormányzat a KRÉTA új funkcióival létrehozta a „Google Classroom light”-ot, amivel belőtte a digitális pedagógia legalját.
Márciusban mi történt? A diákok megkapták a feladatokat, majd among-usoztak a tanulás helyett, és amikor kellett, lemásolták egymásról a megoldásokat. Mi történik most? Ülnek a diákok a bekapcsolt kamera előtt, rövid idő alatt rájönnek, hogyan kell a telefonjukat a megfelelő szögben használni úgy, hogy az feltűnésmentes legyen, és among-usoznak
- mondta a jelenlegi helyzetről.
Sok helyen a diákok elkezdtek ellenállni a digitális oktatási formának - tette hozzá. "Ha formalizáljuk a rendszert és a formalizáljuk a számonkérést, is, akkor az lesz, hogy ott fognak ülni a gyerekek a Zoom-órákon a gép előtt 5x45 percen keresztül, katatón állapotban, leolvadt aggyal, zoombiként" - hangsúlyozta a hvg.hu-nak.
De milyen lenne a használható és működőképes távoktatás? Milyen az ideális számonkérés? Ezen felül hogyan lehet mindez a tanároknak is egy élhető állapot? Prievara Tiborral készült teljes interjút itt olvashatjátok el.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
