Afganisztánban kötelező lesz mecsetben tanulni az általános iskola első három évében az iszlám identitás fejlesztéséért.
Az oktatási minisztérium terve előírja, hogy a gyerekeknek elsőtől harmadik osztályig kell a legközelebbi mecsetbe járniuk. A tárca által kiadott beszámoló szerint a harmadik osztály befejezését követően a diákok világi iskolában folytatják tanulmányaikat. A terv célja, hogy az iszlám tanítása fontosabb szerepet kapjon az oktatásban - áll a közleményben.
A bejelentés széles körű felháborodást váltott ki, mivel sokan úgy gondolják, hogy a lépés a szélsőségeknek kedvezhet az országban. Jakúb Jaszna neves afgán író a Facebookon azt írta, hogy a mecsetek nem rendelkeznek az oktatáshoz megfelelő környezettel, a gyerekek mecsetbe küldése pedig az oktatással és a vallással való visszaélés lenne.
Az oktatásban nem részesülő gyerekek számát illetően Afganisztán az egyik legrosszabbul teljesítő ország a világon. Az ENSZ jelentéséből az derül ki, hogy becslések szerint mintegy 3,7 millió gyerek nem tud iskolába járni a háború, a szegénység és a kulturális korlátok miatt. Az említett gyerekek mintegy 60 százaléka lány.
(Borítóképünk illusztráció)
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
