Kevesebb tananyag és betarthatóbb határidők - ezeket várják a diákok a távoktatástól

Az ADOM Diákmozgalom még a tavaszi távoktatás alatt - március 23. és április 12. között - készített egy felmérést, amelyben kikérte a diákok, a szülők és a tanárok véleményét a digitális oktatásról. Az eredményeket most tették közzé, amikor ismét aktuális lett a téma. A kérdőívet több mint 21 ezer diák töltötte ki, most az ő válaszaikból szemezgettünk.

  • Eduline

Az országos online kérdőívre összesen 21 237 diák válaszolt, közülük a legtöbben - közel 88 százalék - a középiskolás (15-19 éves) korosztályból. A diákok összességébe közepesre értékelték a távoktatást, 5,31-es átlaggal. Most megmutatjuk, ez mit takar pontosabban.

Milyen pozitív és negatív tapasztalataik vannak?

A felmérésben résztvevő összes diák 24,3 százaléka leginkább a saját időbeosztást és a nagyobb önállóságot, valamint a nagyobb fokú rugalmasságot emelte ki a távoktatás pozitívumai közül. Többségük szerint az önálló munkavégzésre az iskolában is nagyobb hangsúlyt kellene fektetni, és sokan örültek az online oktatásban annak is, hogy több időt szánhattak azokra a tárgyakra, amelyek nehezebben mennek nekik.

A diákok 16,9 százaléka főképp a távoktatás kényelmességét emelte ki. Külön megjegyezték, hogy sokkal kipihentebbnek érezték magukat, mivel nem kellett hajnalban kelniük, ez pedig az órákon való koncentrációt is segítette. Sokan jelezték, hogy napi szinten sok időt megspóroltak az ingázás elhagyásával - ez bizonyos diákoknál a „rendes” oktatás idején napi több órát is kitesz. Értékelték, hogy a tantermi oktatással ellentétben szabadon lehet enni, inni és mosdóba járni, több időt tudnak a szabad levegőn (például a kertben vagy egy közeli parkban) tölteni.

A kitöltők 9,1 százaléka tartotta az online oktatást kevésbé stresszesnek és kevésbé fárasztónak a tantermi formához képest. Sokan a tanulásra is motiváltabbnak érezték magukat, mint az iskolában. Ugyanakkor a diákok 35,6 százaléka túl soknak tartotta a tananyagot és a kiadott feladatok mennyiségét, illetve a határidőket is rövidnek érezték. Szintén többen felhívták a figyelmet arra, hogy az online oktatás bevezetésével egyre inkább összefolyt a tanulóidő és a szabadiő: bármikor, akár késő este vagy hétvégén is előfordult, hogy értesítést kaptak sürgős házi feladatról.

A diákok 17,1 százaléka komoly problémának tartotta, hogy az online oktatás bevezetése után nem kaptak elegendő magyarázatot és segítséget a tanároktól, ami főleg a természettudományos tárgyaknál okozott nehézségeket. 11,4 százalékukat az is nagyon zavarta, hogy rendezetlenül, rengeteg online platformon keresztül, párhuzamosan zajlottak az órák és a feladatok kiosztásai. A diákok 15,2 százaléka egyéb negatívumokra is felhívta a figyelmet: egészségügyi problémákról - szem- és fejfájás, hátfájás, stb. -, felkészületlen oktatási rendszerről, a gyakorlatió órák, illetve a számonkérések problémáiról számoltak be.

Min változtatnának?

A tavaszi felmérésből kiderült, hogy 26,3 százalékuk kevesebb tananyagot és kevesebb kiadott feladatot szeretne, betarthatóbb határidőkkel, 18,2 százalékuk pedig már annak is örülne, ha egységesebb platformokat használnának.

10,9 százalék több online óra megtartása mellett érvelt, míg 6,8 százalék teljesen eltörölné az online oktatatást. 6,1 százalék több magyarázatot és segítséget szeretne a tananyag megértéséhez, 5,5 százalék pedig a rendszerezettséget hiányolja, ezen belül is leginkább azt, hogy kizárólag tanítási időben kapjanak feladatokat, este és hétvégén valóban szabadidejük legyen.

A PSZ további szigorításokat követel az oktatásban

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) húsz pontban foglalta össze a követeléseiket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.