2019. szeptember 1-jén lépett hatályba az új szabályozás, ez idő alatt felére csökkent a magántanulók száma.
A tavaly szeptemberben bevezetett szabályozás szerint már csak az Oktatási Hivatal (OH) dönthet a magántanulói kérelmekről. A megváltozott magántanulói státusz helyett született egyéni munkarend lényege ugyanaz, mentesülni lehet a kötelező tanórai részvétel alól, viszont így sokkal szigorúbb feltételekkel.
Az Oktatási Hivatal (OH) a Népszava megkeresésére küldött adatai alapján a 2020/2021-es tanévben – október 16-ai adatok szerint – összesen 5214 tanuló rendelkezett egyéni munkarenddel, míg a 2019/2020-as tanévben 9545 gyermek tanult magántanulói státuszban vagy egyéni munkarendben. Ez 45,4 százalékos csökkenés egy év alatt.
A lap szerint a korábbi évekre vonatkozó adatokból jól látszik, hogy a magántanulók száma egyre nőtt, ami szakmai és érdekvédelmi szervezetek szerint a hazai oktatás rendszerszintű válságára is felhívta a figyelmet – sokan így próbálták kimenekíteni gyermekiket a köznevelésből.
A változtatás sokakat megmozgatott, sem a szülők, sem az oktatási szervezetek nem értettek egyet a döntéssel. Ma magántanuló – vagyis egyéni munkarendben tanuló – ugyanis már csak az lehet, akinél hivatalos dokumentumokkal lehet igazolni, hogy erre szüksége van, például azért, mert sajátos nevelési igényű vagy tartós betegségben szenved. De akár hosszabb külföldi tartózkodás esetén is elfogadhatják a kérelmet. Ugyanakkor az OH szerint az nem elegendő érv, ha a szülők egyszerűen úgy gondolják, a gyereknek jobb otthon vagy egy kisebb tanulócsoportban, mint az iskolában.
Fontos kérdés a felvételizőknek: hogyan érdemes középiskolát választani?
A középiskola kiválasztása nem egyszerű feladat, hiszen sok időre szól és egyáltalán nem mindegy, hogy hol és hogyan töltitek ezeket az éveket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
