A köznevelésért felelős államtitkár kifejtette, hogy mit kell tennie az iskoláknak ha fertőzött van valamelyik osztályban.
Az államtitkár hangsúlyozta: ahol nincs fertőzött, ott nincs teendő, az oktatás a megszokott rendben tud működni.
Ahol viszont van fertőzött, ott rendkívüli szünet vagy digitális munkarend jön, amíg a kontaktszemélyeket le nem tesztelik
- mondta az államtitkár az ATV Egyenes beszéd című műsorában.
Minden oktatási intézmény vezetőjének a rendelkezésére áll a csatorna - mondta -, amelyen keresztül tudja vagy a Klebelsberg Központ, vagy a tárca felé jelezni, ha az általa vezetett iskolában fertőzés van.
Mi a teendő, ha valaki beteg lesz az iskolában?
Megnéztük, hogy a járványügyi intézkedési terv szerint mit kell csinálni, ha valaki beteg vagy betegnek érzi magát az iskolában.
Arra a kérdésre, hogy az intézményvezetőnek milyen széles körben kell a szülőket értesítenie, Maruzsa Zoltán elmondta: az intézményvezető első dolga a Klebelsberg Központ vagy (nem állam fenntartású iskola esetén) a tárca értesítése.
Azt az intézményvezetőnek kell mérlegelni, hogy egy-egy osztály vagy az egész intézménybe járó összes gyerek szüleit értesíti-e. Az államtitkár hangsúlyozta: az intézkedések elsődleges célja továbbra is az az életvédelem és a megelőzés.
"Kizárt, hogy minden osztályban megjelenjen a koronavírus"
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője videóban beszélt az oktatásról.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
