„Semmiképpen nem szabad előírni a maszkhasználatot”

Az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete csatlakozott ahhoz a kezdeményezéshez, ami nem támogatja a túlzott szabályozást, más országok adataira hivatkoznak, és abban reménykednek, hogy az „új normális” tényleg normális lesz.

  • Eduline

Az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete (ESZME), a Parents International nemzetközi szülői szervezet tagjaként csatlakozik ahhoz a kezdeményezéshez, amely az „új normális” keretek meghatározásánál figyelembe vesz több szempontot is.

Azt írják, hogy azokban az országokban, ahol nem zártak be az iskolák, vagy csak rövid időre és az oktatás már újraindult korlátozások nélkül, ott kiderült, hogy a gyerekek között a kézmosásra fordított idő megnövelése az egyetlen szükséges, általános intézkedés. Ezért úgy vélik, hogy szappan és kéztörlő biztosítása szükséges az iskolákban és, hogy az ebédszüneteknél figyelembe vegyék, hogy több idő kell a kézmosásra.

Az a véleményük, hogy az iskolákban nincs lehetőség a maszkok higiénikus használatának biztosítására és a gyerekek között több veszélyt rejt a maszk viselése, mint amekkora a veszélye annak, hogy elkapják a fertőzést. „Ezért az iskolákban semmiképpen nem szabad előírni a maszkhasználatot” – írják.

Azzal is érvelnek a normál tanítás mellett, hogy a gyerekek egészséges fejlődéséhez, lelki egészségéhez fontosak a társas kapcsolatok, az érintés. Úgy gondolják, hogy az iskolákban nem szükséges a távolságtartás, mert annak nincs orvosi oka és a tapasztalatok és statisztikák is ezt támasztják alá.

A teszteléssel kapcsolatban úgy gondolkodnak, hogy nagyon kellemetlen procedúra, ami komoly lelki traumákat és fizikai sérüléseket is okoz. Mivel a gyerekek körében igen alacsony a fertőzöttek aránya, nem indokolt kötelező tesztet előírni azon gyerekek esetében, akiknek a környezetében fertőzött van. A súlyos tüneteket mutató gyerekeknél viszont ingyenes tesztet kell biztosítani – írják.

Teljesen indokolatlannak tartják, hogy azok a gyerekek, akik fertőzöttel találkoztak távoktatásban kell, hogy tanuljanak. Véleményük szerint az osztálytermi oktatást a gyerekek érdekében nem szabad megtiltani, de ha mégis így alakul, akkor a távoktatásra való esetleges átállás az adott osztály- vagy iskolai közösség, a tanárok, szülők, gyerekek közös döntése kell, hogy legyen.

Külön kiemelik, hogy mennyire fontos, hogy a szülők bizalmat kapjanak. Allergiaszezon van, több gyerek náthás. Ha a szülő nem látja indokoltnak, hogy a gyerek otthon maradjon, akkor lehetővé kell tenni az iskolába járást teszt nélkül. Ellenkező esetben is támogatást várnak, ha a szülő szerint a gyereknek indokolt a távoktatás.

Az igazolt vagy feltételezett koronavírus fertőzésen átesett gyerekeknek 1 vagy 2 tünetmentes nap után szülői igazolással lehetővé kell tenni az iskolába járást. (Ez Finnországban 1 nap, Svédországban 2.) – olvasható az oldalon. Végezetül kitérnek a vakcinára is. Piacra kerülés esetén véleményük szerint ingyenesnek kell lennie, de a választható kategóriába kell kerülnie.

Két budapesti iskolában is vannak koronavírus-fertőzöttek

Az Óbudai Nagy László Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában három pedagógus koronavírusos tesztje is pozitív lett. A XIII. kerületi Berzsenyi Dániel Gimnáziumban pedig többen a gólyatáborban fertőződtek meg.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.