Hat debreceni középiskolában indult el a kísérlet: egy évig 8.30-kor kezdődik a tanítás

Kísérleti jelleggel fél órával később kezdődik a tanítás hat debreceni középiskolában - közölte a városháza, az intézkedés csökkentheti a zsúfoltságot a közösségi közlekedés járművein a jelenlegi járványügyi helyzetben.

  • Eduline

A polgármester szerint az önkormányzat kérte két oktatási intézményfenntartótól, a debreceni tankerületi központtól és a helyi szakképzési centrumtól, hogy vizsgálják meg a későbbi kezdés lehetőségét egyes iskolaákban.

Végül a megállapodásuk értelmében hat debreceni középiskola szeptember 1-jétől kísérleti jelleggel 8.30-kor kezdődik a tanítás. Az egy tanéven át tartó kísérlettől azt várják, hogy a tapasztalatok alapján ezt a gyakorlatot a jövőben több iskolára is kiterjeszthetik. 

A helyi tankerületi központ két intézményében (Csokonai Vitéz Mihály gimnázium; Kós Károly művészeti szakgimnázium és kollégium), valamint a szakképzési centrum két intézményében (Bethlen Gábor közgazdasági technikum; vegyipari technikum) teljes körűen, valamennyi osztályra kiterjedően vezetik be szeptember 1-jével a későbbi iskolakezdést. Két intézményben (Mechwart András gépipari és informatikai technikum; Baross Gábor technikum, szakképző iskola és kollégium) részben, az informatikai ágazatban tanuló diákok, illetve a technikusi képzésben részt vevők számára léptetik életbe a késleltetett iskolakezdést.

A szakemberek szerint a későbbi kezdés megkönnyítheti a Debrecenbe bejáró diákok és a kisgyermekes pedagógusok helyzetét, továbbá csökkentheti a zsúfoltságot a közösségi közlekedés járművein, aminek a jelenlegi járványügyi helyzetben, az egészségügyi kockázatok mérséklésében is jelentősége van - írta az önkormányzat.

Van olyan iskola, ahol ma mégsem kezdődik el a tanév

Legalábbis nem a hagyományos formában, ugyanis a komplett tanári kar karanténba vonul.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.