A rendőrök attól tartanak, hogy ha nem lesz elég alkalmas iskolaőr, akkor az állományból vezényelnék át őket az oktatási intézményekbe - a jogszabályok ugyanis erre is lehetőséget adnak. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) azonban azt állítja, csak önkéntes alapon folyik a toborzás.
Több kapitányságról, Budapestről és vidékről is érkezett jelzés a Független Rendőr Szakszervezethez (FRSZ) ugyanis a rendőrök attól tartanak, hogy az iskolaőrnek jelentkezők közül nem lesznek elegen alkalmasak a posztra, ezért közülük is átvezényelnek majd kollégákat az iskolákba - mondta a Népszavának a Dávid Tibor, az FRSZ főtitkár-helyettese.
Bár Dávid Tibor jogi védelmet ígért az aggódó tagoknak, a rendőrök jogviszonyáról szóló 2015-ös szolgálati törvény értelmében lehetőség van az átvezénylésre. A rendőröket ugyanis a szolgálati beosztásuk meghagyása mellett, évente négy hónapra beleegyezésük nélkül is átrendelhetik „a rendvédelmi szerv bármely szervezeti egységéhez és bármely helységbe meghatározott szolgálati feladat teljesítésére” - vagyis az átvezénylés akár az országon belül bárhová történhet. Évente egy hónapig pedig beosztásuktól függetlenül is áthelyezhetők más feladatkörbe.
A rendőrök a mindössze egy hónapos pedagógiai-pszichológiai felkészítés miatt is idegenkednek az iskolaőri feladatoktól, ugyanis ez még egy profi rendőrnek is kevés lenne az átálláshoz. Hiszen a bűnözőkkel való bánásmód teljesen más, mint egy kamasz lecsillapítása, vagy éppen egy tanárral vagy szülővel kialakult konfliktus kezelése.
A lap az Országos Rendőr-főkapitányságot (ORFK) is megkereste, hogy megtudják, valóban alkalmazhatnak-e fegyveres biztonsági őröket és hivatásos rendőröket iskolaőrként? Az ORFK a kérdésre lényegében igennel felelt, ugyanakkor azt is hozzátették: „az iskolaőri tevékenység ellátását önkéntes alapon, megfelelő személyek kiválasztása útján fogjuk biztosítani.”
Akár több iskolaőr is lehet majd egy iskolában
Néhány hét múlva elindul az alkalmasnak talált jelöltek pedagógiai, pszichológiai és rendészeti kiképzése.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
