A távoktatás időszakáról sokféle tanulságot le lehet vonni. A negatív következmények mellett akad azért pozitív hozadék is - mutatjuk, miről lehet szó többek között.
Arról megoszlanak a vélemények, ki-hogyan élte meg a digitális távoktatást. Nagy Zoltán, a Századvég európai uniós és oktatási üzletágának vezetője még azt sem cáfolta, hogy ebben a félévben nem sikerült a teljes tananyagot elsajátítaniuk a diákoknak. Ugyanakkor különböző készségekben, kompetenciákban sokkal jobban fejlődtek így, mint a hagyományos iskolai környezetben - mondta a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában, amelyről a Hirado.hu számolt be.
A digitális kompetencia, a digitális eszközhasználat az, ami jelentősen fejlődött az elmúlt időszakban, ez pedig nem csak a diákokról mondható el. A tanároknak is, a szülőknek is meg kellett tanulniuk mindezt - teszik hozzá.
Balatoni Kata neveléstudományi szakértő azt is kiemelte, a diákok ebben a félévben rengeteget fejlődtek a tudatos internethasználat területén is - ez pedig szintén több éve fontos téma a pedagógiában.
A szülők is jobban bevonódtak
A tavaszi félévben valójában a szülőknek át kellett venniük a pedagógus szerepét is a munkájuk mellett - hangzott el a műsorban. Éppen ezért úgy vélik, az idei félév kiértékelésénél nemcsak a tanárok munkáját kell figyelembe venni, hanem a szülők erőfeszítéseit is.
Távoktatás tanár szemmel: "tragikus, hogy ez kellett tanári munka nagyobb megbecsüléséhez"
„Bár sokszor előkerült a kreativitás az elmúlt pár hónapban, ez önmagában nem egyenlő a hatékonysággal" - hangsúlyozza Szabó Roland, a budapesti Szent István Gimnázium magyar és történelem szakos vezetőtanára, akit a második félévről és a távoktatás tapasztalatairól kérdeztünk.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
