Az óvodák a gyerekek háromnegyedére, az iskolák azonban jóval kevesebb diákra számítanak az újranyitások után.
Azonban a héten nyíló intézmények számára nem lesz minden olyan, mint korábban. Az egyik budapesti óvodában például maszkviselésre és távolságtartásra figyelmeztető táblákkal készülnek az újranyitásra - derül ki az ATV híradójából. Hozzáteszik: az új szabályok szerint a szülők nem mehetnek be az épületbe, a bejáratnál kell átadniuk a gyerekeket. Olyan magánóvodai is van, ahol még a szőnyegeket is felszedték és az óvónők pedig arcvédő plexi maszkban fognak dolgozni. Az ország legtöbb intézményében ilyen és ehhez hasonló intézkedéssel készülnek a hosszú hétvége utáni helyzetre.
Persze nem csak az ovik, hanem az iskolák is megnyitnak pünkösd után, a kormány lehetővé tette ugyanis, hogy – amennyiben az intézmények szükségesnek látják – az iskolák kiscsoportos konzultációkat és egyéni felkészítést tarthatnak. Természetesen ez nem kötelező, aki nem szeretne bemenni az iskolába, az továbbra is otthon maradhat. Ezzel a lehetőséggel pedig valószínűleg jóval többen fognak majd élni, mint az óvodás és bölcsődés korosztályban.
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének választmányi tagja szerint az utolsó hetek általában kirándulással vagy sportolással telnek. Már le kell zárni ugyanis a tanulókat, ezt követően pedig inkább a játékon, a játékos feladatokon van a hangsúly, nem pedig a számonkérésen és az anyagok ismétlésén - mondta.
Káplár Mátyás tanácsadó és szakpszichológus szerint sem helyeződik már akkora hangsúly a tanulásra, inkább a szociális élet fejlesztése kerül majd előtérbe, ezért valószínűnek látja, hogy a legtöbb gyerek örömmel fogja kihasználni a lehetőséget.
Ez a helyzet azonban nem hat ki az idei tanév rendjére, a tanév a szokásos időben, június 15-én zárul majd.
Nagy az igény a nyári táborokra, sok szülőnek jelent megoldást majd a szünetben
Szülői felmérés készült az idei nyári táborokról, sokan élnek majd a lehetőséggel.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
