Az óvodák a gyerekek háromnegyedére, az iskolák azonban jóval kevesebb diákra számítanak az újranyitások után.
Azonban a héten nyíló intézmények számára nem lesz minden olyan, mint korábban. Az egyik budapesti óvodában például maszkviselésre és távolságtartásra figyelmeztető táblákkal készülnek az újranyitásra - derül ki az ATV híradójából. Hozzáteszik: az új szabályok szerint a szülők nem mehetnek be az épületbe, a bejáratnál kell átadniuk a gyerekeket. Olyan magánóvodai is van, ahol még a szőnyegeket is felszedték és az óvónők pedig arcvédő plexi maszkban fognak dolgozni. Az ország legtöbb intézményében ilyen és ehhez hasonló intézkedéssel készülnek a hosszú hétvége utáni helyzetre.
Persze nem csak az ovik, hanem az iskolák is megnyitnak pünkösd után, a kormány lehetővé tette ugyanis, hogy – amennyiben az intézmények szükségesnek látják – az iskolák kiscsoportos konzultációkat és egyéni felkészítést tarthatnak. Természetesen ez nem kötelező, aki nem szeretne bemenni az iskolába, az továbbra is otthon maradhat. Ezzel a lehetőséggel pedig valószínűleg jóval többen fognak majd élni, mint az óvodás és bölcsődés korosztályban.
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének választmányi tagja szerint az utolsó hetek általában kirándulással vagy sportolással telnek. Már le kell zárni ugyanis a tanulókat, ezt követően pedig inkább a játékon, a játékos feladatokon van a hangsúly, nem pedig a számonkérésen és az anyagok ismétlésén - mondta.
Káplár Mátyás tanácsadó és szakpszichológus szerint sem helyeződik már akkora hangsúly a tanulásra, inkább a szociális élet fejlesztése kerül majd előtérbe, ezért valószínűnek látja, hogy a legtöbb gyerek örömmel fogja kihasználni a lehetőséget.
Ez a helyzet azonban nem hat ki az idei tanév rendjére, a tanév a szokásos időben, június 15-én zárul majd.
Nagy az igény a nyári táborokra, sok szülőnek jelent megoldást majd a szünetben
Szülői felmérés készült az idei nyári táborokról, sokan élnek majd a lehetőséggel.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
