A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) sajnálattal tapasztalja, hogy még kevesebb információ hangzott el a Kormányinfón, mint április 9-én, ezért a kérdések is szaporodtak.
Az érettségivel kapcsolatos kormánybejelentés csak kevés kérdésünkre adott választ, és még többet vetett fel. Ezekről itt írtunk korábban. Azonban nem csak bennünk – és természetesen az érettségizőkben – vannak kérdőjelek. A Pedagógusok Szakszervezet (PSZ) is rengeteg kérdést összegyűjtött, ami felmerülhet az idei érettségik kapcsán.
A PSZ április 9-én kiadott közleményében megfogalmazott aggályok és kérdések továbbra is időszerűek, annál is inkább, mert május 4-ig kevés idő maradt ahhoz, hogy a pedagógusok, a diákok és a szülők pontos információkat kapjanak a részletekről.
A szakszervezet legfrissebb közleményében azonban tovább bővült a kérdések sora. A miniszter bejelentéséből ugyanis nem derült ki egyértelműen, hogy csak azok érettségizhetnek-e idén, akik felvételiznek, vagy azok is, akik ebben a tanévben fejezik be középiskolai tanulmányaikat?
Nincs válasz arra sem, hogy a különféle okok miatt az írásbeli érettségi alól felmentést élvező diákok hogyan tudnak mégis vizsgázni, mi lesz azokkal, akik önhibájukon kívül nem tudták teljesíteni az érettségihez szükséges 50 órás közösségi szolgálatot, mi történik azokkal, akiknek családjában esetleg koronavírus-fertőzött van, és a karantén még tart az érettségi alatt. Van olyan diák is, aki krónikus betegsége miatt különösen veszélyeztetett ebben az időszakban. Van-e lehetőség arra, hogy az ilyen diákok egyéni elbírálással más napokon írhassák meg az érettségit annak érdekében, hogy felsőoktatási felvételijük ne kerüljön veszélybe.
Sajnos az sem derült ki, hogy a papíron megírt érettségi dolgozatokat ki és hogyan fertőtleníti még azok javítása előtt. A PSZ joggal veti fel azt a kérdést is, hogy ha az érettségi a diákok számára most nem kötelező, kötelezhetők-e a tanárok és az iskolák dolgozói, hogy elvállalják a felügyeletet, a beosztást az érettségi idejére? Milyen egészségügyi és egyéb indokkal kérhető felmentés a beosztás alól?
A részletek közül hiányolják, hogy a szintemelő, a pótló- és javító érettségikre ki, mikor és milyen szabályokat hoz? Mi történik azokkal a diákokkal, akik kéttannyelvű érettségi bizonyítványt szeretnének kapni? Választ várnak arra is, hogy milyen járványügyi előrejelzés alapján döntött a kormány, hogy az oktatási akciócsoport javaslatát elfogadva május 4-ében jelölte meg az érettségik megkezdésének időpontját? Van-e esetleg alternatív időpont, ha a járvány váratlan helyzet elé állítja a köznevelés szereplőit?
Felkészültek-e az iskolák arra, miként oldják meg az intézménybe történő biztonságos bejutást, betartva a közegészségügyi előírásokat? A szakszervezet egyébként még a bejelentett 10 fős létszámot sem tartja biztonságosnak, ezért fenntartják korábbi javaslatukat: miszerint üresen állnak az iskolaépületek, ezért megoldható lenne, hogy még kevesebb számú vizsgázó tartózkodjon órákon át egy tanteremben.
A bejelentésen a szakképzés záróvizsgáiról sem hangoztak el újabb információk, ezért a PSZ határozottan követeli, hogy az ITM mielőbb hozza nyilvánosságra a vizsgák megszervezésének részleteit.
Indul a szavazás! Ti elmentek idén májusban vizsgázni?
Nem "kötelező" idén érettségizni, viszont azok, akik nem mennek el a vizsgákra, csak ősszel érettségizhetnek. Szavazzatok, ti mikor mentek? A mai sajtótájékoztatón bejelentették, a helyzet miatt senkinek nem kötelező idén vizsgázni, azonban aki nem jelenik meg most, az csak ősszel vizsgázhat majd, és kiesik az idei felvételiből.Ti mikor mentek?
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
