Nyilvánosságra hozta az Oktatási Hivatal a 2020/2021-es tanév tankönyvjegyzékét.
Itt találjátok a listát, amelyen összesen 2863 kiadvány szerepel. Itt pedig kiadóra, címre és szerzőre szűkítve is kereshettek a listában.
A 2863 könyvből összesen 2130 közismereti tankönyv, 554 szakképzésben használható kiadvány és 179 olyan tankönyv, amelyet a hitoktatásban használhatnak a pedagógusok.
Ahogy korábban írtunk róla, az új, átdolgozott tankönyvek nem készülnek el az idén szeptemberi iskolakezdésre szóló berendelési határidőig, ezért az iskolák kénytelenek ismeretlenül megrendelni majd a könyveket - derül ki a Könyvellátó Nonprofit Kft. (KELLO) intézményvezetőnek küldött tájékoztatójából. Ezek alapján úgy kell leadnia az iskoláknak a tankönyvrendeléseket a 2020/2021-es tanévre, hogy az új Nemzeti alaptantervhez illeszkedő könyvek még nem készültek el.
Az idei listán nem szerepelnek a magánkiadók tankönyvei ezért a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (TANOSZ) közzétette alternatív tankönyvjegyzékét. Az így kialakult helyzetben a magánkiadók felkészültek arra, hogy eddig használt tankönyveik továbbra is rendelhetők legyenek, ha a pedagógusok (a szülőkkel együttműködve) úgy döntenek, hogy a jövő tanévben is ezekkel a kiadványokkal szeretnék folytatni vagy elkezdeni az iskolai munkát - írják közleményükben.
Az iskoláknak látatlanban kell majd megrendelni a tankönyveket a következő tanévre?
Úgy kell leadnia az iskoláknak a tankönyvrendeléseket a 2020/2021-es tanévre, hogy az új Nemzeti alaptantervhez illeszkedő könyvek még nem készültek el. A szakértők haladékot kérnek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
