A digitális oktatásról beszélt az elitgimnázium igazgatója, szerinte a tanárok leterheltsége nemhogy csökkent volna, ellenkezőleg, sokkal több időt igényel a felkészülés.
"A helyzet változatos képet mutat" – összegezte véleményét Székely György, a Veres Péter Gimnázium igazgatója a Pénzcentrumnak adott interjújában. Úgy gondolja, hogy a tanárok terhelése nemhogy csökkent volna, hanem ellenkezőleg, sokkal több időt igényel most az órák előkészítése. A diákokon és tanárokon kívül ráadásul a szülők terhelése megnőtt.
"Hangsúlyozzuk, hogy a kollégák terhelése nemhogy csökkent volna, hanem ellenkezőleg, sokkal-sokkal több időt igényel az órák előkészítése, a tanulói munkák értékelése, a különböző platformok/szoftverek megtanulása."
Az igazgató az interjúban elmondta, azt kérték a tanároktól, hogy ne akarjanak túl sok tananyagot "átadni", sok házi feladatot adni és ne túl sok csatornán közvetítsék mindezt. Ők a Kréta rendszert használják, de kapcsolattartásra használják például a Zoom-ot, a Skype-ot, Messengert is. Elmondta azt is, hogy egységesen szeretnének átállni a Google Classroomra. A tanárok nagyon motiváltak, innovatívak, sok ötletük van, próbálnak ebből a helyzetből valami hasznosat, jót kihozni (nem a hagyományos tartalmakat átvinni más platformra) - mondta.
Az igazgató szerint példaértékű a tanárok hozzáállása a kialakult helyzethez és a diákok együttműködési hajlandósága is. Úgy gondolja, hogy a közeljövőben fontos feladat lesz annak felmérése, hogy mit bírnak a diákok, és egy adott tantárgyra mennyit kell tanulniuk.
Székely György úgy látja, hogy a diákok számára talán a legnagyobb kihívás a digitális oktatásban a megfelelő napirend kialakítása, a tanárok számára pedig a megfelelő platform kiválasztása. Megemlíti, hogy hatalmas kihívás a diákok munkájának ellenőrzése, értékelése, valamint a diákok motivációjának fenntartása.
Azzal kapcsolatban, hogy a diákoknak hogyan sikerült az átállás, az iskola igazgatója azt mondta, hogy a szülők terhelését is hozzá kell venni a tapasztalatokhoz, főleg a fiatalabb (ötödikes-hatodikos) diákok esetében.
A NAT bevezetésének elhalasztását és azonnali érettségi alternatívákat kérnek az oktatási szervezetek
Többek között a Nemzeti Alaptanterv (NAT) 2020 szeptember elsejére tervezett bevezetésének elhalasztását, a szakképzés átalakításának felfüggesztését és az érettségi, valamint a szakmai vizsgák alternatíváinak sürgős kidolgozását kéri a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Civil Közoktatási Platform (CKP) a kormánytól.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
