A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) továbbra is az oktatási intézmények mielőbbi bezárását követeli, és nem fogadja el, hogy a tanárok nem kaphatnának juttatást az iskolabezárás idejére - írják közleményükben.
Gulyás Gergely miniszter 2020. március 11-én tett bejelentését követően – miszerint egyelőre nincs szükség az iskolák bezárására – a Pedagógusok Szakszervezete az Emmi köznevelésért felelős államtitkárának 2020. március 12-én, egy személyes találkozón jelezte: nem ért egyet a bejelentéssel - írják közleményükben.
A PSZ egyértelművé tette álláspontját: a rendkívüli tanítási szünet idejére minden dolgozónak meg kell kapnia az illetményét. Vagyis ugyanúgy, mint bármilyen más tanítási szünet esetén.
Tehát a Pedagógusok Szakszervezete elfogadhatatlannak tartja Orbán Viktor kormányfő Kossuth Rádiónak 2020. március 13-án adott nyilatkozatát, miszerint nem kaphatnának juttatást a pedagógusok, ha bezárnák az intézményeket.
A PSZ azzal sem ért egyet, hogy az iskolabezárás feltétlenül a tanév végét jelentené, hiszen a köznevelésről szóló törvény, illetve az idei tanév rendjét szabályozó rendelet több lehetőséget is kínál az elmaradt tanítási napok pótlására. A törvény szerint akár hatnapos is lehet egy tanítási hét, amikor pótolni lehet az elmaradt tananyagot. A tanév rendjét szabályozó rendelet szerint pedig „az iskola indokolt esetben gondoskodik az elmaradt tananyag 2020/2021. tanítási évben történő feldolgozásáról.”
Az intézmények bezárása azért fontos, mert bár a fiatalok megbetegedési rátája alacsony, nagy veszélyt jelentenek vírushordozóként. Ráadásul a pedagógusok és oktatásban dolgozók átlagos életkora magas, 48-50 év, az ő védelmük érdekében is szükséges az intézmények mielőbbi bezárása - írja a szakszervezet közleményében.
Minden iskolában más szabály van - ki hogyan reagál a helyzetre?
Nagyon megoszlik, hogy az iskolák hogyan állnak a szerdán elrendelt országos vészhelyezethez: van, ahol szülői igazolással minden további nélkül otthon maradhatnak a diákok, akár hosszabb időszakra is, máshol minden egyes napra orvosi igazolás kell.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
