A tegnapi döntés értelmében nem csak az egyetemek zárnak be, hanem a külföldi nyelvtanfolyamokat is elhalasztják
„Egy évvel elhalasztja a kormány a Külföldi Nyelvtanulási Programot – jelentette be Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter annak kapcsán, hogy a kormány rendkívüli jogrendet hirdetett és veszélyhelyzet elrendeléséről döntött a koronavírus-járvány miatt.”
A fentiek alapján a Tempus Közalapítvány a pályázati rendszert a bejelentést követően felfüggesztette.
Eddigi munkájukat és megértésüket nagyon köszönjük. Amint a Tempus Közalapítvány a program kapcsán további tájékoztatást kap, azt honlapunkon közöljük
- írja közleményében az alapítvány.
A dolog azonban itt nem áll meg. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint be kell zárni a közoktatási, köznevelési intézményeket. Illetve már egy petíció is elindult a neten a bölcsődék, óvodák működésének és az általános iskolák, középiskolák és egyetemek oktatásának felfüggesztéséért. Tegnap ugyanis csak az egyetemek zártak be Magyarországon.
"Napi szinten többször figyeljük aggodalommal a nyár eleji jegyárak növekedését"
Múlt héten elindult a kéthetes külföldi nyelvtanfolyamok pályázati felülete, az egyéni pályázást tervező szülők és diákok közül viszont sokan mégsem tudtak belépni. Egy aggódó szülő mesélt az Eduline-nak a tapasztalatairól.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
