Varga Mihály szerint a pénzügyi ismereteknek is az alaptantervben lenne a helye

A pénzügyi ismereteket rendszeresen oktatni kell, a jövőben az alaptanterv részévé kell tenni - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter kedden Budapesten, a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban tartott előadását követően.

  • Eduline/MTI

A miniszter a diákoknak egyebek között a biztonságos pénzügyekről, a biztosításokról, megtakarításokról tartott előadást. Ahol hosszútávú célnak nevezte, hogy akár a Nemzeti alaptanterv része legyen a pénzügyi ismeretek oktatása, ezért a tárca egyeztet az Emberi Erőforrások Minisztériumával. A Pénzügy Minisztérium szeretné, ha a NAT egyik következő felülvizsgálatánál ez megalapozott kérés lehetne - tette hozzá az MTI tudósítása szerint.

A miniszter megjegyezte azt is, hogy nem feltétlenül kell a pénzügyi ismereteket olyan gyakorisággal oktatni, mint egy hagyományos humán vagy reál tantárgyat, de "félévente vagy negyedévente legalább egyszer érdemes" a gyerekeknek már általános iskolában is arról beszélni, hogy mit jelent a pénzhasználat.

"A kormány azt szeretné, hogy a következő generáció tudatosan használja a pénzügyi eszközöket, felelősen döntsön a megszerzett jövedelméről, megtakarításokról" - indokolta mondandóját Varga Mihály.

Mégsem tudjuk, kik vettek részt az új NAT összeállításában?

Egy fizikatanár azt állítja, bár neve szerepel az alaptanterv előkészítőinek listáján, megjelenéséig nem is látta a dokumentumot, ugyanakkor több nevet is hiányol. Az Oktatási Hivatal szerint azonban a nyilvános lista teljes.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.