A japán kormány arra kéri az ország általános és középiskoláit, hogy jövő hétfőtől a hónap végén kezdődő tavaszi szünetig ne nyissanak ki, hogy elejét vegyék a koronavírus terjedésének - jelentette be Abe Sindzó japán miniszterelnök csütörtökön, a járvány elleni harc jegyében alakult kormányfői munkacsoport ülésén Tokióban.
Japánban a fertőzöttek száma meghaladja a 890-et, közülük 705-en a korábban két hétig Jokohama partjainál karantén alá vont Diamond Princess üdülőhajón fertőződtek meg.
Eddig Japánban hatan haltak meg a járványban. A hatodik áldozat szerdára virradóra halt meg Hokkaidón, ahol az oktatásügyi vezetés már szerdán azt tanácsolta az önkormányzatoknak, hogy csütörtöktől kezdődően határozatlan időre zárjanak be minden olyan általános és középiskolát, amely nem magánkézben van. A döntés 1600 oktatási intézményt érint. A sziget kormányzója hozzátette: az elkövetkezendő 1-2 hét kulcsfontosságú lesz a járvány elleni küzdelemben.
Az ország harmadik legnagyobb városában, Oszakában szintén bezárnak az iskolák, illetve az óvodák is. A rendelet itt február 29-én lép érvénybe, hatálya március 13-ig tart.
Egész nap látogathatják szüleik, rokonaik és barátaik a karanténba zárt diákokat
A hozzátartozók, barátok napközben bármikor meglátogathatják a Szent László Kórházban karanténba zártakat - mesélte a hvg.hu-nak az egyik lány édesanyja.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
