A kormány radikális változtatásokon gondolkozik az iskolai erőszak miatt: jöhetnek a kamerák?

Ha a parlament törvényt hoz róla, az iskola pedig rábólint, akkor sem a pedagógusoknak, sem pedig a szülőknek nem lesz beleszólása abba, hogy kamerával figyeljék meg a gyerekeket a tantermekben és a folyosókon – tudta meg a hvg.hu.

  • Eduline

Az intézkedés célja eredetileg az iskolai erőszak visszaszorítása, de a lapnak nyilatkozó szakemberek szerint a rendszernek nem lenne visszatartó ereje, viszont megfélemlítené és elbizonytalanítaná az intézményekben dolgozókat - írja a hvg.hu.

Bár egyelőre nem készült törvényjavaslat, a minisztérium elgondolása szerint az iskolarendészek nem biztonsági őrök lennének, hanem olyan "kívülálló személyek", akik nem végeznek nevelői munkát, viszont fegyelmezhetnék a gyerekeket, ha arra van szükség.

Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár elképzelhetőnek tartja a bankokban már alkalmazott segélyhívó rendszer kiépítését is. Ennél is fontosabb, hogy a visszatartó erő miatt megvizsgálnák azt, adott esetben milyen szankciókkal lehet sújtani a szülőket. A családi pótlék felfüggesztésén is elgondolkodtak - írja a lap.

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke a hvg.hu-nak elmondta: a közoktatás a GDPR-törvény hatálya alá esik. Az adatvédelmi jogszabály nem zárja ki, hogy az iskolákba biztonsági kamerákat telepítsenek, viszont a részletszabályok miatt mindenképpen törvényt kell hozzá módosítani.

A magyar szabályozás Péterfalvi szerint a közoktatási törvényben kell, hogy megjelenjen, és minden részletet egyértelműen tisztáznia kell. Ezek közé tartozik például, hogy milyen céllal akarják telepíteni a kamerákat, meddig kell őrizni a felvételeket, nézi-e azokat valaki folyamatosan, csak képet rögzítenek, vagy hangot is,

kinek adhatók ki a felvételek.

Ha a törvényjavaslat elkészül, és az Országgyűlés meg is szavazza, az még mindig nem lenne kötelező jellegű, hanem az iskolák maguk dönthetnék el, hogy alkalmazzák-e. Viszont mindegyiknek ugyanazt a gyakorlatot kell alkalmaznia, arra nincs lehetőség, hogy az egyik intézmény tárolja a felvételeket, a másik nem, vagy például egyes helyeken csak a folyosókra tegyék ki a kamerát, máshol pedig az osztálytermekbe is - írja a hvg.hu.

Bár a törvény elkészítésénél mindenképpen ki kell majd kérni a pedagógusok véleményét, a bejelentés előtt nem konzultált velük a kormány. Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke lapnak azt mondta, nem tudtak a tervről, amit „nagyon erősen nem is tudnának támogatni”. A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke sem a kamerákban, sokkal inkább a pedagógiai szemlélet változásában látja a megoldást. „Egy kamerarendszer felállítása nem fogja megszüntetni az agressziót az iskolákban, a kiváltó okot kell kezelni – mondta a hvg.hu-nak Totyik Tamás.

Újabb videó került elő, ahol diákok bántalmazzák tanárukat

Újabb tanárbántalmazásról került elő videó. Az eset most egy mezőtúri iskolában történt.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.