A Budapest XVIII. kerületében működő Kapocs Magyar-Angol Két Tannyelvű Általános Iskola ellehetetlenülésétől tartanak az intézmény tanárai, tanulói és a diákok szülei - írja a Népszava.
A lap információi szerint ugyanis a Külső-Pesti Tankerületi Központ vezetése azzal állt elő: a következő tanévben indítandó két első osztály közül csak az egyik lehet két tannyelvű, a másiknak normál tantervűnek kell lennie.
Az előzményekről a laphoz eljuttatott levélben számolt be az iskola közössége. Mint írták, az iskola 1999. szeptemberétől működik két tannyelvű intézményként és a program mind a mai napig sikeresen működik. Az iskola közösségét ezért is érte hidegzuhanyként, amikor a tankerületi igazgató tavaly március végén közölte: az egyik osztályt már első évfolyamtól normál tanterv szerint kell indítani.
A beiratkozási időszak közelsége miatt ezt végül elnapolták, de a levélírók szerint a tankerület továbbra is próbál nyomást gyakorolni a tantestületre, hogy módosítsák a pedagógiai programot, és a 2020/2021-es tanévben már csak egyetlen két tannyelvű osztály induljon - állítja a lap.
Mint írják, a tankerület álláspontja szerint erre azért van szükség, mert az, hogy a Kapocsban nincs normál tantervű első osztály, „hatását tekintve alkalmas arra, hogy a köznevelés területén az esélyegyenlőség elvének érvényesülését aláássa, vagy annak érvényre juttatását bármilyen mértékben akadályozza”.
A környékünkön legalább három olyan iskola van, ahova azok a szülők, akik nem akarják, hogy gyermekeik az első két tanévet magyar-angol osztályokban töltsék, beírathatják gyermekeiket – nyilatkozta a lapnak az iskola egyik tanára. Hozzátette: iskolájukba több hátrányos családi hátterű gyermek is jár, akiknek nagy lehetőséget jelent a magyar-angol oktatás, az intézmény szempontjából ez jelenti az esélyegyenlőséget.
A Népszava információi szerint a nevelőtestület január 15-ig kapott határidőt a tankerülettől a pedagógiai program módosítására, de a tanárok továbbra is kitartanak a jelenlegi program folytatása mellett. Abban bíznak, az idei beiratkozásig sikerül jobb belátásra bírni a tankerületet.
"Nagyon örülnék ha maximum 34 órám lenne" - ezt gondolják a diákok az új NAT-ról?
"Nekem 38 órám van. Személy szerint nagyon örülnék ha maximum 34 órám lenne. Sokan mások is vannak így ezzel, tudom" - írta egy olvasónk az átalakuló Nemzeti alaptanterv óraszámcsökkentésével kapcsolatban. Azonban nem csak ez változna szeptembertől.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
