A téli szünetben - ahogyan az összes iskolai szünetben - is biztosítja a kormány az ingyenes gyermekétkeztetést a rászoruló diákoknak - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kedden az MTI-vel.
A közleményen azt írták, hogy a szülőknek a települési önkormányzat jegyzőjénél kell jelezniük, ha szeretnék, hogy gyermekük napi egyszer meleg ételt kapjon a téli szünet alatt is. Az étkezés megszervezése az önkormányzatok feladata - tették hozzá.
A szünidei gyermekétkeztetés igénybevételének lehetőségéről a települési önkormányzat jegyzője általában írásban tájékoztatja a településen élő hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyereket nevelő szülőket, de a kérelem benyújtásához a helyi család- és gyermekjóléti szolgálat is segítséget nyújt.
A közlemény szerint 2010 óta több mint háromszorosára - 27 milliárdról 82,5 milliárd forintra - emelkedett a gyermekétkeztetésre fordított támogatás, négy éve pedig bevezették a szünidei gyermekétkeztetést is. Jelenleg több mint félmillió óvodás és iskolás gyermek étkezik ingyen vagy kedvezményesen - áll a közleményben.
Ennyien kapnak rendszeresen gyümölcsöt és tejterméket ebben a tanévben
Ebben a tanévben is biztosított az iskolai tej- és gyümölcsprogram - közölte az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
