Kiből lehet magántanuló és milyen szabályai vannak a jelentkezésnek? Összegyűjtöttük a legfontosabb infókat, valamint arról is írunk, mi történik a tanulói jogviszonnyal iskolaváltás esetén.
Szeptember elseje óta változtak a magántanulókat érintő szabályok: azóta az Oktatási Hivatalnál kell engedélyeztetni az úgynevezett egyéni tanulói munkarendet, vagyis a korábbi magántanulói jogviszonyt.
Kiből lehet magántanuló?
Egyedi és indokolt esetekben lehet valakiből egyéni munkarendű tanuló. Ilyen például, ha valaki élsportoló, súlyosan beteg vagy tartós gyógykezelésen vesz részt. Az egyéni helyzet mérlegelésekor fontos szempont, hogy adott diák fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyösebb, ha változtatnak tanulói státuszán.
Mindehhez, vagyis a státusz kérelmezéséhez csatolni kell a szükséges dokumentumokat, igazolásokat. A sajátos nevelési igényű tanuló esetén például az Oktatási Hivatal a szakértői bizottság szakvéleményét, tartósan beteg tanuló esetén a szakorvosi igazolást fogja megvizsgálni - ezek részleteiről itt olvashattok.
Így lehet valakiből magántanuló: szabályok és változások
A magántanulói jogviszonyt az új törvények alapján egyéni munkarendként nevezik. Mi változott még az elnevezésen kívül az elmúlt hónapokban, és kiből lehet ma magántanuló?
Iskolaváltás esetén
Az egyéni tanulói munkarend csak határozott időre kérelmezhető, éppen ezért is felmerülhet a kérdés: iskolaváltás, főként most a középiskolai felvételi idején hogyan tovább, ha valaki ilyen státuszban tanul?
A köznevelési törvény szerint megszűnik a tanulói jogviszony:
Vagyis új iskola esetén új tanulói jogviszony jön létre, amelyhez a speciális működések is új időszámításban kezdődhetnek.
A középiskolai felvételiről szóló cikkeinket itt olvashatjátok.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
