Kiből lehet magántanuló és milyen szabályai vannak a jelentkezésnek? Összegyűjtöttük a legfontosabb infókat, valamint arról is írunk, mi történik a tanulói jogviszonnyal iskolaváltás esetén.
Szeptember elseje óta változtak a magántanulókat érintő szabályok: azóta az Oktatási Hivatalnál kell engedélyeztetni az úgynevezett egyéni tanulói munkarendet, vagyis a korábbi magántanulói jogviszonyt.
Kiből lehet magántanuló?
Egyedi és indokolt esetekben lehet valakiből egyéni munkarendű tanuló. Ilyen például, ha valaki élsportoló, súlyosan beteg vagy tartós gyógykezelésen vesz részt. Az egyéni helyzet mérlegelésekor fontos szempont, hogy adott diák fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyösebb, ha változtatnak tanulói státuszán.
Mindehhez, vagyis a státusz kérelmezéséhez csatolni kell a szükséges dokumentumokat, igazolásokat. A sajátos nevelési igényű tanuló esetén például az Oktatási Hivatal a szakértői bizottság szakvéleményét, tartósan beteg tanuló esetén a szakorvosi igazolást fogja megvizsgálni - ezek részleteiről itt olvashattok.
Így lehet valakiből magántanuló: szabályok és változások
A magántanulói jogviszonyt az új törvények alapján egyéni munkarendként nevezik. Mi változott még az elnevezésen kívül az elmúlt hónapokban, és kiből lehet ma magántanuló?
Iskolaváltás esetén
Az egyéni tanulói munkarend csak határozott időre kérelmezhető, éppen ezért is felmerülhet a kérdés: iskolaváltás, főként most a középiskolai felvételi idején hogyan tovább, ha valaki ilyen státuszban tanul?
A köznevelési törvény szerint megszűnik a tanulói jogviszony:
Vagyis új iskola esetén új tanulói jogviszony jön létre, amelyhez a speciális működések is új időszámításban kezdődhetnek.
A középiskolai felvételiről szóló cikkeinket itt olvashatjátok.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
